151 cikk rendezése:
41. cikk / 151 Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
42. cikk / 151 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
43. cikk / 151 Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló betegszabadsága
Kérdés: Jogosult lehet betegszabadságra a kötelező szakmai gyakorlat idején hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló?
44. cikk / 151 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
45. cikk / 151 Szombati munkavégzés
Kérdés: Helyesen jár el az az élelmiszer- és vegyiáruüzlet-hálózatot üzemeltető munkáltató, ahol a munkavállalók minden hétköznap 8 órát dolgoznak a boltok nyitvatartási idejéhez igazodóan, de az üzletek szombaton is nyitva tartanak 8.00 és 12.00 óra között, ezért az a munkavállaló, aki szombatra be van osztva, hétfőn csak 4 órát dolgozik, 12.00 órától, így megvan az összefüggő 48 óra pihenőidő is? Korábban a munkavállalók a szombati munkavégzésért 100 százalékos pótlékot kaptak, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak, de a munkáltató nem szeretne folyamatosan túlórát tervezni.
46. cikk / 151 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
47. cikk / 151 Túlóraszámla
Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
48. cikk / 151 Több műszakos tevékenységű munkáltató munkavállalójának pótlékai
Kérdés: Jogosult a 30 százalékos műszakpótlékra egy heti 91 óra üzemelési idővel működő étterem takarítónője, aki osztott munkaidőben dolgozik mindennap 8.00-10.00 és 18.00-20.00 óra között? Jár a munkavállalónak vasárnapi pótlék is, ha a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, és rendeltetése folytán vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart?
49. cikk / 151 Nemzetközi fuvarozást végző sofőr munkaideje, pótlékai
Kérdés: Mennyi lehet a ledolgozott idő, a pihenőidő és a rendelkezésre állási idő egy nemzetközi fuvarozásban dolgozó sofőr foglalkoztatása esetén? Milyen esetben kell alapbért, illetve pótlékokat fizetni? Végezheti egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáját?
50. cikk / 151 Rendkívüli munkaidőre járó munkabér havibéres dolgozó esetében
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a rendkívüli munkaidőre járó munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013 novemberében 20 munkanapon napi 8 órát, azaz 160 órát, és ezenfelül 2 szabadnapján összesen 16 órát dolgozott? A munkavállaló havi munkabére 114 000 forint.