Megbízott táppénze

Kérdés: Jogosult táppénzre egy 2015. július 6-tól augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban állt biztosított, akinek a megbízási szerződésében csak a megbízás időtartama és a megbízási díj összege szerepelt, amely elérte a minimálbér 30 százalékát, ezért a július havi elszámolt megbízási díj után a biztosított megfizette a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a foglalkoztató pedig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, viszont augusztus 20-án kórházba került? Időarányosan kell számfejteni a megbízási díjat, vagy az elvégzendő feladat teljesítése alapján? A biztosított 2014. szeptember 5-től 2015. február 28-ig munkaviszonyban állt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. A Tbj-tv. 5. §-ának g) pontjában foglaltak alapján a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló jogviszony – ilyen a megbízási jogviszony – keretében személyesen munkát végző személy akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

1953-ban született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj összegét meghatározó rendelkezéseket. Az első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik, pontosabban a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra való jogosultság megőrzése, amelynek érdekében – a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján – a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összes jövedelme három egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
Részlet a válaszából: […] ...is, ha egyéni vállalkozását személyesen folytatja. A 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamint a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót csak a tényleges kivétje alapulvételével kell megfizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Özvegyi nyugdíjban részesülő személy járulékfizetése

Kérdés: Van valamilyen jelentősége a járulékfizetés szempontjából annak, ha valaki házastársa halála miatt özvegyi nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági őstermelőként nem terjed ki rá a biztosítás, illetve– GYES, ápolási díj, munkarehabilitációs díj után nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni.Meg kell említenünk továbbá, hogy a hozzátartozói nyugellátásban részesülő a Tbj-tv. 16. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:

Szervizdíj

Kérdés: Helyesen jár el egy éttermet üzemeltető vállalkozás abban az esetben, ha a nyugtán is szereplő szervizdíj felét kiosztják a közreműködő alkalmazottak között, a másik fele pedig a vállalkozás bevétele marad? A kifizetett szervizdíj után a cég megfizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot? Lehetőség van arra, hogy a ki nem osztott szervizdíjakat egy későbbi időpontban osszák ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontja alapján a szervizdíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után azonban a foglalkoztatott nem köteles sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés a) pontja]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Amerikai állampolgár részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Magyarországon kell megfizetnie a közterheket egy kulturális verseny amerikai illetőségű magánszemély zsűritagja részére járó juttatás után abban az esetben, ha a magánszemélynek Amerikában nincs vállalkozása, és a díjazását a magyar bankszámlájára kapja forintban? Minősíthető művészeti tevékenységnek a zsűrizés, vagy önálló tevékenységként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás összege eléri az előzőekben említett összeghatárt, akkor esetében a biztosítási jogviszony létrejön, és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a díjazásából le kell vonni és be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek. A Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja ugyanis egyértelműen rendelkezik a kérdésben, miszerint nem képez nyugdíjjárulék-, egészségbiztosítási- és munka­erőpiacijárulék-alapot a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozót tényleges tagi jövedelme, illetve vállalkozói kivétje után 10 százalékos nyugdíjjárulék is terheli. Tekintve, hogy az eva esetében a kivét fogalma lényegében értelmezhetetlen (de legalábbis nem életszerű),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatja tovább a munkáltató azt a munkavállalót, akinek a részére 2015. augusztus 10-ével rokkantsági ellátást állapítottak meg? Jogosult lesz táppénzre az ellátással párhuzamosan az érintett munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, miszerint a rokkantsági ellátás folyósítását keresőtevékenység esetén akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
1
42
43
44
149