Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a meghatározásánál tekintettel kell lennünk a Tbj-tv. 24. §-ára is.Olvasónknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék tagdíjat fizet. 2003. évben a járulékfizetési felső határ napi 10 700 Ft, évi 3 905 500 Ft.A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóra.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Napi 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott e jogviszony alapján szerzett szolgálati ideje hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati idő alapvetően nem a napi munkaidőtől, hanem a munkabér minimálbérhez való arányától függ. Amennyiben fenti munkavállaló munkaviszonyból származó keresete eléri a minimálbér összegét, akkor ugyanúgy szerez szolgálati időt, mintha a foglalkoztatása teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség megállapításához: ha a biztosítási jogviszony 2001. december 31-én szűnt meg, és az addig kifizetett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege 1 800 000 forint volt, a végkielégítés összege pedig (5 hónapra havonta 150 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...36 órás munkaviszonyt, a szabadságmegváltás után meg kell fizetni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot.A következő lépés a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapítása. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a január 1-jétől július 31-ig eltelt napokból levonjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Öregségi nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: Milyen keresetek figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összege a figyelembe vehető átlagkeresetnek az elismert szolgálati időtől függő százaléka.A figyelembe vehető átlagkeresetet a Tny-tv.-ben foglaltak alapján kell meghatározni, mely szerint a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől, a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címke:

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint az egyéb munkaviszonyokat.A részmunkaidőben történő foglalkoztatás a közteherviselés megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
40
41
42