Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugellátáshoz elismerhető szolgálati időt nem a munkavégzésre irányuló jogviszony típusa, hanem a biztosításban töltött idő és a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset befolyásolja. A Tny-tv. 39. §-a alapján a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjalap

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe a GYES mellett létesített 4 órás munkaviszonyból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozási segély mellett folytatott munkaviszonyból származó kereset nyugdíjjárulék-alapot képez. A Tny-tv. 22. § (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegének kiszámításához a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk kérdésére – melyhez hasonló problémával gyakran találkozunk – a választ a Tbj-tv. 24. §-ának a (3) bekezdése pontosan megadja.E szerint a nyugdíjjárulék (tagdíj) felső határát évente január 1-jétől (vagy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

NYENYI-lap kitöltése

Kérdés: Szolgálatiidő-elismerési kérelem esetében a tárgyévre vonatkozó NYENYI-lapon a "Biztosításban töltött idő" rovatnál ki kell-e tölteni az arányos szolgálati napok számát, ha a dolgozó jelenleg is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag abban az esetben kell kitölteni, amennyiben a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a meghatározásánál tekintettel kell lennünk a Tbj-tv. 24. §-ára is.Olvasónknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék tagdíjat fizet. 2003. évben a járulékfizetési felső határ napi 10 700 Ft, évi 3 905 500 Ft.A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóra.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
39
40
41