Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...fizetik meg [Tbj-tv. 29. § (6) és 28. § (3)].A kérdésben szereplő vállalkozó, úgy tűnik, egyik csoportba sem tartozik, hiszen nem nyugdíjas, nem tanul, és nincs egyéb jogviszonya.Így járulékfizetésére a főszabályt kell alkalmazni: vagyis legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...– nem említik, mint befolyásoló tényezőt figyelmen kívül hagyják. A járulékfizetés tekintetében a Tbj-tv. mindössze a saját jogú nyugdíjas személy esetében különböztet, mely néhány "kedvezmény" – pl. mentesség – formájában nyilvánul meg. (Fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Tagdíj-kiegészítés visszafizetése

Kérdés: Társaságunk egy munkavállalója rokkantnyugdíjas lett, és visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mi lesz a cégünk által eddig fizetett 4 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésének sorsa, hisz az nem növeli dolgozónk rokkantságinyugdíj-alapját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt probléma egészen 2002. december 31-ig megoldatlan volt, azaz a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett munkavállalók tagdíj-kiegészítése gyakorlatilag "elveszni látszott", elnyelte a nyugdíj-biztosítás költségvetése.2003. január 1-jétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Evás társas vállalkozó

Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
Részlet a válaszából: […] ...merül fel. Jövedelemkifizetés hiányában teljesül az az előző (2. szám 26. kérdés) válaszunkban említett követelmény is, hogy a rokkantnyugdíjas keresetének lényegesen kevesebbnek kell lennie, mint amit a megrokkanás előtti munkakörében elérhetne. A tételes ehót csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Bt. kiegészítő tevékenységű tagjának járulékfizetése (eva)

Kérdés: Az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá bejelentkezett betéti társaság nyugdíjas tagjának milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő terheket, sőt a foglalkoztatottak vonatkozásában nem is érinti azokat.Ebből következően a betéti társaság nyugdíjas tagja után változatlan módon – társadalombiztosítási jogállásának megfelelően (vélhetően kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
Részlet a válaszából: […] ...után meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A munkavállaló nyugdíjas állapotának kizárólag az egyéni járulékok levonásánál van jelentősége. A Tbj-tv. szerint a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Rokkantnyugdíj szüneteltetése

Kérdés: 57 éves, rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozónak – akinek vállalkozása átlagon felüli jövedelmet biztosít – megéri-e felfüggeszteni a rokkantnyugdíját és a járulékmaximumot megfizetni magas összegű nyugdíj reményében?
Részlet a válaszából: […] A rokkantság egy olyan állapot, melyet "felfüggeszteni" csak gyógyulásból fakadó állapotváltozással lehet. Komolyra fordítva a szót, a rokkantnyugdíj felfüggesztésére nincs lehetőség.Vélelmezve az állapotváltozást, a kérdésre helytálló választ csak az 1988-tól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Nyugdíjas beltag foglalkoztatása

Kérdés: Egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának foglalkoztatása lehetséges-e olyan megbízási szerződés keretében, amelynek összege havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas beltag és a betéti társaság között létrejövő munkavégzésre irányuló jogviszony fajtáját a tényleges munkavégzés minősége dönti el. Amennyiben a beltag a megbízási jogviszonyban az üzletvezetést látja el, a jogviszony megfelelő. Abban az esetben azonban, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Betéti társaság beltagjának külföldi munkaviszonya

Kérdés: Betéti társaságunk egyik beltagja külföldön létesített munkaviszonyt. Van-e ebben az esetben társaságunknak vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, az egyéni járulékokat, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulást, kivéve ha nyugdíjas, vagy közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy rendelkezik legalább heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Román állampolgárságú, nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e egy magyar székhelyű bt. beltagja, ha román állampolgárként Romániában öregségi nyugdíjat kap, és a magyarországi letelepedés iránti kérvényét még nem nyújtotta be? Tételes ehót kell-e fizetni utána? Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok szerint, amelynek területén az igényjogosultnak a kérelem benyújtása időpontjában állandó lakóhelye van.(2) Amennyiben a nyugdíjas az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére költözik át, a nyugellátást addig folyósító szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.