Találati lista:
821. cikk / 861 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
822. cikk / 861 Német állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
823. cikk / 861 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
824. cikk / 861 Üdülési csekk
Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
825. cikk / 861 CAFETERIA-rendszer bevezetése
Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
826. cikk / 861 Százalékos eho-fizetési kötelezettség
Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
827. cikk / 861 Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés
Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
828. cikk / 861 Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
829. cikk / 861 Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?
Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
830. cikk / 861 Polgári szolgálatos katona juttatásainak közterhei
Kérdés: Keletkezik-e a munkáltatónak járulékfizetési kötelezettsége, illetve a munkavállalótól kell-e vonni valamit a polgári szolgálatos katona részére fizetett jutalom, lakbér-hozzájárulás után?
