Családi pótlékra jogosultság külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?
Részlet a válaszából: […] Jelen tényállás szerint a gyermekek édesanyja jogosan veszi igénybe az iskoláztatási támogatást az idősebb és a nevelési ellátást a fiatalabb gyermek után. Az iskoláztatási támogatás egyik alapvető feltétele a tanulmányok folytatása, az óvodáskorú gyermekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

20. életévét betöltött gyermek családi pótléka

Kérdés: Miért nem jár a családi pótlék az után a gyermek után, aki betöltötte a 20. életévét, de még tanul? A szülő kérelmét elutasították, és még a nyári hónapokra sem kapott semmit annak ellenére, hogy az iskolai igazolást is megküldte?
Részlet a válaszából: […] A folyósításra kötelezett szerv, tehát a Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága a kérelmet valószínűleg határozattal utasította el, vagy a folyósítást szintén határozattal szüntette meg. Amennyiben nem így tettek, akkor vétettek a törvény előírásai ellen, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Családi pótlék

Kérdés: Hány éves kortól és meddig jár a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlékot nevelési ellátás, illetve iskoláztatási támogatás formájában nyújtja az állam a gyermekek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez történő hozzájárulásként.A nevelési ellátás azok után a kisgyermekek után jár, akik még nem érték el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.
Kapcsolódó címke:

GYET-jogosultság élettársi kapcsolat esetén

Kérdés: Miért utasították el a főállású anyaság iránti igényét annak az anyának, aki élettársával közösen négy gyermeket nevel, akik közül kettő az ő gyermeke, kettő pedig az élettársáé?
Részlet a válaszából: […] Nézzük, hogy az igénylő mit ért az általa csak "főállású anyaságnak" nevezett ellátási formán? A gyermeknevelési támogatás vonult ilyen névvel a köztudatba, hiszen évekkel ezelőtt még a hivatalos elnevezése is ez volt. Milyen feltételek kellenek a gyermeknevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Jogosultság GYES-re

Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egy rehabili­tá­ciós ellátásban részesülő személy, akinek pici gyermeke van, nem kapja a GYES-t, miközben egy hasonló feltételekkel rendelkező ismerőse részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély megállapítását és folyósítását a Cst. szabályozza. E szerint gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén már más a helyzet, ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

-Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése

Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munka­viszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjban, 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásban részesülő személy "visszafoglalkoztatásához" szankció kötődik, melynek alkalmazása során elsősorban azt kell(ett) vizsgálni, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen jogviszony állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Korengedményes nyugdíjban részesülő kft.-tag alkalmi munkavállalása

Kérdés: Érvényes a visszafoglalkoztatási tilalom abban az esetben is, ha egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy alkalmi munkavállalóként végez munkát annál a cégnél, amelynek tulajdonosa, és amelytől 2011 novemberében nyugdíjba ment? A tag és a felesége együttes tulajdoni része nem éri el az 50 százalékot, és a társasági szerződés nem ír elő személyes munkavégzési kötelezettséget számukra.
Részlet a válaszából: […]  A korengedményes nyugdíjban, 2012. január 1-jétől korhatáralatti ellátásban részesülő "visszafoglalkoztatásához" kötődő szankcióalkalmazása során elsősorban azt kell(ett) vizsgálni, hogy a munkáltató és amunkavállaló között milyen jogviszony állt fenn.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Korengedményes nyugdíjban részesülő kft.-tag visszafoglalkoztatása

Kérdés: Létesíthet-e a volt munkáltatójával biztosítással járó jogviszonyt 2012-ben az az 1953-ban született férfi, aki 2010-ben csökkentett összegű korengedményes nyugdíjba ment abból a kft.-ből, amelynek ő 34 százalékos, a felesége pedig 15 százalékos tulajdonosa? A cég 51 százalékos tulajdonrésze egy harmadik – nem a családhoz tartozó – tulajdonos kezében van. A törvény szövege, valamint a szakértői jogértelmezések nem egyértelműek ebben a témában.
Részlet a válaszából: […]  A jogszabály szövegéből adódó bizonytalanság, esetlegesfélreértés tisztázása érdekében induljunk ki abból a tényből, hogy akorengedményes nyugdíjazási forma alapja (mindig is) a munkáltató és amunkavállaló között létrejött korengedményes megállapodás volt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

1952-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet legkorábban csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952. január 25-én született nő, aki jelenleg 36 év 5 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és két gyermeket szült 1970-ben és 1973-ban? Mennyi lesz a csökkentés összege? Emelkedik-e a nyugdíj összege, amikor eléri a 62 év plusz 183 napos életkort? Kérhet-e méltányosságból plusz szolgálati időt a fiai születése miatt? Mikor kell elindítania a nyugdíjkérelmet?
Részlet a válaszából: […]  A nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől történőátalakításának egyik következménye, hogy előrehozott öregségi nyugdíj 2011.december 31-ét követő kezdőnaptól már nem állapítható meg, így a Kérdezőneknincs lehetősége az ellátás igénybevételére. Az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.
Kapcsolódó címke:

Ápolási díj

Kérdés: Jogosult-e ápolási járadékra egy 80 százalékos egészségkárosodott II. csoportos rokkant, vak férfi felesége, akinek 67 százalékos, III. csoportos rokkantságát megszüntették, ezért jelenleg ellátatlan? A férfi mások gondozására szorul. Mit vizsgálhat a jegyző ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […]  A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolásátellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás helyeselnevezése ápolási díj.Az ápolási díjra vonatkozó szabályokat a Szoc-tv. 40-44.§-ai, valamint a 63/2006. Korm. rendelet 25-30....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.
Kapcsolódó címke:
1
12
13
14
22