7 találat a megadott GYET-jogosultság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]tudnak megállapodni, hogy melyikük vegye igénybe az ellátást, megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. A Cst. kizárólag a nagyszülők részére megállapításra kerülő gyermekgondozást segítő ellátás esetére nevez meg tiltó rendelkezéseket a gyermekek nappali elhelyezésével kapcsolatban. Nem jár gyermekgondozást segítő ellátás a nagyszülőnek, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el. A vér szerinti szülők esetében ilyenfajta negatív meghatározásra nem kerül sor. A szabályozás nem keverendő össze a nevelésbe vétel miatti elhelyezéssel. Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. Ebben az esetben azonban természetesen nem az óvodai ellátásra tér ki a jogszabály. A Cst. R. is megemlíti a napközben elhelyezett gyermekek témakörét. A rendelet sokkal lényegre törőbben foglalkozik a kérdéssel, mint a törvény. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek szülők esetében félévesnél, nagyszülők esetében háromévesnél idősebb. Jelen esetben mindhárom gyermek betöltötte már a megadott kort, így nem lehet korlátozni az ellátást a napközbeni elhelyezésre történő indoklással. A gyermeknevelési támogatás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegével, töredék hónap esetén annak harmincadrészével. Jelenleg - már igen hosszú ideje - ez 28 500 forint. A gyermeknevelési támogatás megállapítását, folyósítását kizárólag a területileg illetékes kormányhivatal családtámogatási osztálya végezheti, így az ellátás iránti igényt is feléjük kell jelezni. A gyermeknevelési támogatás megállapítása kizárólag kérelemre történhet. Ehhez az ellátáshoz kapcsolódó formanyomtatvány a "Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására". Az első részben a kérelmezőnek meg kell jelölnie azt a jogcímet, amelynek alapján az ellátást igényli, például vér szerinti szülő, gyám vagy szülővel együtt élő házastárs. Meg kell adnia a saját és - amennyiben van - házastársa/élettársa[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értelmében nem minősül keresőtevékenységnek.Emlékeztetőül: a Cst. 24. §-a értelmében a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.Ugyanakkor a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]huszadik - a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Iskoláztatási támogatás tehát a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a huszadik - a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a huszonharmadik - életévét betölti. Alapesetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a gyermek melyik tanévben tölti be a 20. életévét, és ennek a tanévnek az utolsó napjáig folyósítható utána az ellátás, feltéve, hogy addig a napig tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és ezt az iskola által kiállított, előírt nyomtatványon igazolni tudja, vagy az adatbázisban így szerepel. Sajátos nevelési igényű tanulók ezt követően, egészen a 23. életévük betöltését magában foglaló tanév végéig ellátottak lehetnek. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Továbbá az, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A korábbi, általánosnak mondható 23. életévig folyósítható családi pótlékot, azon belül is az iskoláztatási támogatást tehát leredukálták a 20. életévig. A jogszabály alkotói úgy gondolták, hogy ez az a limit, melyet követően a gyermekek már kevéssé járnak középiskolába. Elhangzott egy érdekes szó: tanév. A tanév fogalmát a Köznev-tv. taglalja. A tanév az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusz-tus 31-éig tartó időszak. A tanév végéig akkor jár az ellátás, ha addig iskolai igazolással, vagy más formában alátámasztották a tanulmányok fennállását. Amennyiben iskolai igazolást a szülő csak június 30-áig szólóan nyújt be, az ellátást sem lehet tovább folyósítani. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a tajszám közlésével az oktatási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. A felsoroltakat együttesen nevezi a törvény a későbbiekben szülőnek. Ha jól megfigyeljük, ebben bizonyos fenntartásokkal szerepel az élettárs fogalma. Különbséget kell tennünk az élettársi és a bejegyzett élettársi kapcsolat között. Míg az előzőt a Ptk. szabályozza, az utóbbi esetre külön jogszabályt alkottak. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben, életközösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban, vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Ez tehát az élettársi kapcsolat, melyet hivatalosan is be lehet jelenteni közjegyző jelenlétében. Másik élethelyzet, ha a társak között bejegyzett élettársi kapcsolat van. Ezt a 2009. évi XXIX. tv. szabályozza a következőképpen. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két, tizen-nyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem töltötte be a 18. életévét - ez utóbbi esetben kivéve, ha e nélkül is maradt legalább három kiskorú a jogosítók között. Itt azonnal találhatunk egy okot arra, miért utasíthatták el a kérelmet. A három gyermeke közül, amennyiben az egyik még nem érte el a 3. életévét, akkor kizárólag gyermekgondozási segély állapítható meg, gyermeknevelési támogatás nem. Továbbá, ha van ugyan 3 kiskorú gyermeke, de ebből egyik sem fiatalabb 8 évesnél, szintén nem állapítható meg a szóban forgó ellátás.A jogosulti kör felsorolásából következik, hogy a hivatásos nevelőszülő nem jogosult gyermeknevelési támogatás igénybevételére, így a kérelmező csak abban az esetben jogosult ellátásra, ha vér szerinti, örökbe fogadó szülő vagy gyám. Ekkor az ellátást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Itt erről szó sincs, de tájékoztatásul megjegyezzük, hogy amennyiben a szülők nem tudnak megállapodni, akkor kérelmükre a gyámhivatal dönt az ellátást igénybe vevő szülőről.A gyermeknevelési támogatásra történő jogosultság addig állapítható meg, amíg az alapfeltételek fennállnak. Ebből következően, ha a háztartásban lévő gyermekek száma háromnál kevesebbre csökken, az a jogosultság megszűnését vonja maga után, függetlenül attól, hogy a legkisebb gyermek még nincs nyolcéves.Alapvető jogosultsági feltétel, hogy a gondozott gyermek az igénylő háztartásában legyen, életvitelszerűen együtt éljenek. A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt is, hogy a gyermekek után részesül-e valaki más gyermeknevelési támogatásban, esetleg gyermekgondozási segélyben, mivel ez is kizáró ok lehet. Fontos szabály, hogy a gyermek a jogosult háztartásából csak napközbeni ellátásra kerülhet ki. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki tanulmányok folytatása miatt vagy gyógykezelésre tekintettel nincs a jogosult háztartásában.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A felsoroltakat együttesen nevezi a törvény a későbbiekben szülőnek. Ha jól megfigyeljük, ebben nem szerepel az élettárs fogalma, vagyis ebből arra lehet következtetni, hogy a társunk gyermeke után csak abban az esetben igényelhetünk ellátást, ha vele házasságra léptünk.Azonban mind a jogszabály magyarázatában, mind a kérelem esetén kitöltendő igénybejelentő nyomtatványon többszörösen is találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Itt különbséget kell tennünk az élettársi és a bejegyzett élettársi kapcsolat között. Míg az előzőt a Ptk. szabályozza, az utóbbi esetre külön jogszabályt alkottak. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben, életközösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban, vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Ez tehát az élettársi kapcsolat, melyet hivatalosan is be lehet jelenteni közjegyző jelenlétében, de abban az esetben sem ad jogot arra, hogy az élettárs gyermeke révén családtámogatási ellátásban részesüljön az igénylő. Más a tényállás abban a helyzetben, ha a társak között a 2009. évi XXIX. tv. által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolat van. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak. Ezt a kapcsolatot a Cst. és valamennyi hasonló témával foglalkozó jogszabály azonos szinten kezeli a házasságkötéssel. Tehát bejegyzett élettársi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]támogatást az együtt élő szülők - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyike igénybe veheti. A Cst. leszögezi, hogy gyermeknevelési támogatás nem jár annak a személynek, akinek gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben kerül elhelyezésre, de ezen szabályozás alól a Cst. R. néhány kivételt engedélyez, melyek közül egyik-másik esetünkben is érvényes. Vizsgáljuk meg ezeket! A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy az édesanya mivel foglalkozik, és a gyermekek az iskolában, óvodában mennyi időt töltenek, ezért az összes lehetséges megoldást számba vesszük. A kérdés írója nem tér ki rá, ezért nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy a gyermeknevelési támogatást igénybe vevő szülő középfokú vagy felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanul. Ebben az esetben a gyermekek napközbeni intézeti elhelyezését egyáltalán nem vizsgáljuk, attól függetlenül kell az ellátást megállapítani és folyósítani. A gyermeknevelési támogatás folyósítását a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezés abban az esetben sem érinti, ha annak időtartama a napi öt órát nem haladja meg. A napi ötórás korlátozás természetesen csak akkor vonatkozik a közoktatási intézményben tanuló (pl. általános iskola) gyermekre, ha emellett valamely napközbeni ellátást biztosító intézménybe is elhelyezik, ilyenek a napközi, tanulószoba és a hasonló céllal létrejött, de más névre keresztelt foglalkozások. (Álláspontunk szerint a levélben említett szakkör nem tartozik a napközbeni ellátást biztosító intézmények csoportjába.) Amennyiben a gyermeket a kötelező tanórai foglalkozás (pl. általános iskola) mellett napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. napközi) is elhelyezik, ezek időtartamát össze kell vonni, melyek együttesen nem haladhatják meg a napi öt órát. (Tehát ha a gyermek az iskolában 7 tanórán keresztül[…] részlet vége a válaszból.