Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 86. § a) pontja értelmében a munkaviszony megszűnik többek között a munkavállaló halálával.A munkaviszony a munkavállaló halálával automatikusan megszűnik. Az elhalálozás időpontjáig létrejött jogosultságok és kötelezettségek az örökösöket illetik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság elszámolása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: A teljes éves szabadság vagy csak a kieső idővel arányosan csökkentett szabadnapok járnak annak a munkavállalónak, aki egész évben egy helyen dolgozott, de egy hónapig fizetés nélküli szabadságon volt? Változnak-e az elszámolás szabályai igazolatlan távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés d) pontja szerint a munkaviszony szünetelése esetén a 30 napot meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabér jogalap nélküli kifizetése

Kérdés: Egy munkavállaló folyószámlájára tévesen egy másik dolgozó járandóságát utalta el a munkáltató. Kérhető-e a banktól a téves utalás egyösszegű leemelése, vagy belép a maximum 33 százalékos levonási szabály?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak, amellyel szemben nem állt ellenszolgáltatás (munkavégzés), és a munkáltató munkabér-fizetési kötelezettsége munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján sem állott fenn. A téves kifizetés általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Fizikai munkavégzés megbízási jogviszonyban

Kérdés: A Tbj-tv. melyik rendelkezése tiltja a fizikai dolgozó megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...alapozottan – azokat tényként elfogadva – állítja fel a maga szabályrendszerét.Egy-egy jogviszony tényleges tartalmi jegyeit a munkajogi (munkaviszony), polgári jogi (megbízási vagy a vállalkozási jogviszony), gazdasági jogi (tagsági viszony), illetőleg egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj utólagos bevallása

Kérdés: Mi a teendő, ha a dolgozó a munkaviszony létesítésekor úgy nyilatkozott, hogy nem tagja magánnyugdíjpénztárnak (irataiból is ez derül ki), azonban több év után kiderül, hogy mégis rendelkezik ilyen tagsággal?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztárnál létesített tagsági viszony a tagdíjfizetés elmaradása esetén nem szűnik meg, ezért a tagsági viszonyra és a tagdíjakra vonatkozó adatokat az illetékes magánnyugdíjpénztár számára utólagosan közölni kell. Ez pótbevallás keretében történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Pályakezdő munkanélküli-segélye

Kérdés: Meddig lehet munkanélküli-segélyen a pályakezdő fiatal, akinek még nem volt munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...célzó hatályos jogi szabályozásunk szerint a munkanélküli-járadék folyósításának egyik elengedhetetlen feltétele az előzetes munkaviszonyban töltött idő megléte. Ennek hiányában munkanélküli-járadék nem állapítható meg a pályakezdő fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Jogosultság anyasági ellátásra

Kérdés: Folyósítható-e terhességi-gyermekágyi segély annak az anyának, aki a szülést megelőzően rendelkezik 180 napi munkaviszonnyal, mely jelenleg is fennáll, de veszélyeztetett terhessége miatt csak 42 naptári napra van tényleges keresete? Táppénzt is 42 napig kapott. A jelenlegi munkaviszonyát megelőzően évekig nem volt biztosítási jogviszonya. A 180 napi jogosultsági időbe beszámít-e annak a keresőképtelenségnek az időtartama, amely alatt táppénzre nem volt jogosult?
Részlet a válaszából: […] A rövid folyamatos biztosítási időre tekintettel a dolgozó csak 42 napig részesült táppénzben. Mivel továbbra is keresőképtelen, a munkavégzési kötelezettség alól mentesül ugyan, de erre az időtartamra táppénzben nem részesül, ezért a Tbj-tv. 8. §-a értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:    

Táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz összegét megállapítani? A dolgozó munkaviszonyban állt 2002. február 20-tól április 1-jéig, majd 2002. április 2-től december 31-ig. Munkanélküli-járadékban részesült 2003. január 9-től április 27-ig. Ismét munkaviszonyba állt 2003. április 27-től május 3-ig. 2003. május 22-től jelenleg is egy szövetkezet alkalmazásában áll, 2003. augusztus 14-től keresőképtelen.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó időszak 2002. február 20-tól 2003. augusztus 26-ig tart. Tekintettel arra, hogy a levélíró kieső időket nem közölt, ezért a munkaviszonyok alapján feltételezhető, hogy a biztosítottnak volt 2002. évben 180 napi jövedelme. A táppénz összegét tehát a 2002...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-en lévő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül, megbízási jogviszony keretében egy GYES-en lévő kismama, és ebben az esetben milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...GYES-re a gyermek másfél éves kora előtt? Az üzletvezetés és a személyes közreműködés két külön jogviszony, nem? Előbbi csak munkaviszony vagy megbízás lehet? Egyedüli beltag nem lehet munkaviszonyban, nem?A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Először is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett román állampolgárságú ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.A biztosítási kötelezettség hatálya alól a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja eleve kizárja, miszerint nem terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
337
338
339
361