Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...nap pihenőnapnak minősül, így külön díjazás nem illeti meg őt (LB. M. törv. I. 10.070/1984.)Az Mt. rendelkezéseinek hatálya a munkaviszonyban álló munkavállalókra terjed ki, a társasági tagi jogviszonyban álló, továbbá munkaviszonynak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...felső határ napi összegének naptári évre számított összege után [Tbj-tv. 31. § (1) bekezdése]. Feltételezhetően a kérdést a munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámításának eshetősége indukálta, aminek a biztosítottat terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Bérkorrekció minősítése

Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül az a bérkorrekció, amelyet egy pénztárgépfiók gyártásával foglalkozó kft. a munkaviszonyban álló dolgozói részére – a munkaszerződésük alapján – a hó végi elszámolásnál teljesítményarányosan fizet?
Részlet a válaszából: […]

A pénzbeli ellátások megállapításánál a bérkorrekció rendszeres jövedelemnek minősül.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.KölcsönbeadóKölcsönbeadó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Dolgozó részére adott ajándék

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a biztosítási jogviszonyban nem álló, és biztosítási jogviszonyban álló dolgozók részére a nemzetközi nőnap alkalmából adott virágcsokor értéke alapján?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély "jogcím szerinti" jövedelme. Ezt azt jelenti, hogy a magánszemély a kifizetőhöz fűződő jogviszonya szerinti jövedelmet, pl. munkaviszonyból származó jövedelmet szerez. Az adóköteles rész után a magánszemélynek és kifizetőjének úgy kell teljesítenie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...amely a magánszemély után a tételes egészségügyi hozzájárulást sorrendben elsőként köteles megfizetni. E szabály nem zárja ki a munkaviszonyban álló ügyvezetőt sem.Az adómentességhez a munkáltatónak az adott pénztárban munkáltatói tagnak kell lennie. Az Öpt. 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] ...tagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi. Mindezt a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdése még azzal egészíti ki, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi munkavégzése

Kérdés: Német anyavállalat folyamatosan tanácsadói szolgáltatást nyújt a magyar cég számára különböző területeken. A Németországban munkaviszonyban álló dolgozók rendszeresen (keddtől péntekig) a magyar cégnél tartózkodnak, és az egyik tanácsadó az ügyvezetői teendőket is ellátja. A tanácsadók részére jövedelemkifizetés nem történik. Van-e a vállalkozásnak bármilyen bejelentési és fizetési kötelezettsége a tanácsadókkal, illetve az ügyvezetővel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettségnek alapfeltétele, hogy a cég és az érintett munkavállaló között valamilyen, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony álljon fenn. Jelen esetben ez nincs, sőt az érintettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] ...A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezettel valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (munkaviszonyt, vállalkozási jellegű jogviszonyt) létesít. (Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjára a Tbj-tv. R...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:
1
335
336
337
367