Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájáruláson túl. Mindezazt jelenti, hogy már havi 15 ezer forintos jövedelem esetén is jóval "olcsóbb"ez a megoldás, mint a munkaviszony, amit a tételes eho mellett 29 százaléktársadalombiztosítási, 9,5 nyugdíj és 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Amerikában dolgozó magyar állampolgár egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell-e fizetni a havi 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot annak az Amerikában tanuló és dolgozó, magyarországi állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak, aki az amerikai törvények alapján megfizeti az adót, illetve mi a teendője, hogy ne kelljen megfizetnie a magyarországi közterhet?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján az a belföldinekminősülő személy köteles a havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékmegfizetésére, aki – belföldinek minősül és– nem biztosított és – a Tbj-tv. 16 § (1) bekezdés a)-p), illetve s)-t)pontjaiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...ismerete nélkül nagyon nehéz nyilatkozni. Attól, hogy egy megbízáséveken keresztül folyamatosan fennáll, még bizonyosan nem minősülmunkaviszonynak. Ennél sokkal fontosabb kritérium, hogy a feladatellátásramilyen alá-fölé rendeltségi viszonyban kerül sor, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...visszajelentése az előbbiek okán tehát helytelen volt.Annak a körülménynek, hogy a beltag végelszámolónak nincs máshol heti 36 órásmunkaviszonya, a biztosítási kötelezettségére nézve nincs kihatása, ígykijelentésének nincs akadálya. Úgy véljük, hogy ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Új belépő nyugdíjjáruléka

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] Noha az idevágó jogszabályi hely [Tbj-tv. 24. § (3)bekezdése] szövege szinte minden évben módosult, lényege a törvényhatálybalépése óta változatlan. E szerint a biztosított éves járulékfizetésifelső határát az év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől év végéig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Pihenőnapokra járó távolléti díj elszámolása

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a pihenőnapokra járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkavállaló másik telephelyen kiküldetésben van 2 hétig, és nem jár haza?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá– munkaszüneti nap miatt kiesett időre,– szabadság időtartamára,– a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére, valamint– a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottmunkavégzés alóli felmentés időtartamára.A kiküldetésben távol lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás utólagosan leadott GYED-igénylés esetén

Kérdés: Hogyan jár el helyesen, a törvényeknek megfelelően a társadalombiztosítási kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló munkaviszonya 2007. június 30-án megszűnt, de a felesége helyett gyermekgondozási díjat igényelne ettől a naptól a kifizetőhelytől. Az igénybejelentést 2007. szeptember 21-én küldte el faxon, majd postán is elküldte a nyomtatványt. A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkaviszonya megszűnésekor tájékoztatta a dolgozót az igénylés feltételeiről, és a szükséges nyomtatványokat is biztosította részére, 2007. szeptember 21-ig azonban nem jelentkezett a dolgozó. Lehet-e a most elküldött igénybejelentése alapján utólag, passzív jogon, visszamenőleg folyósítani a GYED-et? A munkabérét 2007. június 30-ig megkapta, ezért a GYED-et 2007. július 1-jétől folyósítaná a kifizetőhely.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdés feltevője nem adott tájékoztatott arról,hogy az anya részére meddig történt a GYED folyósítása. Először nézzük meg, hogy ki jogosult gyermekgondozási díjra,és van-e passzív jogosultság.Gyermekgondozási díjra a biztosítási jogviszonyban állószülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kisebbségi és többségi tulajdonos tag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségű társaság tagja akkor minősül, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyvagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Személyesközreműködés hiányában tehát nem lehet szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ezértszemélyes közreműködésnek a vezető tisztség ellátása, mivel arra a Ptk.megbízási szerződésre vonatkozó, illetve amennyiben munkaviszony keretébentörténik, akkor az Mt. szabályait kell alkalmazni. Az első kérdéssel kapcsolatos válasz ezért az, hogy nem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Több jogviszonyban álló egyéni vállalkozó egészségbiztosítása

Kérdés: Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyban és heti 16 órát elérő megbízási jogviszonyban áll? Jogosult-e az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítás ellátásaira, amennyiben részére az említett két jogviszonya alapján a két kifizető összevontan 131 000 forint után vonja le és fizeti meg a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot havonta?
Részlet a válaszából: […] ...az egyénivállalkozó járulékalapja a tényleges kivét – tehát nem köteles minimumjárulékfizetésére –, amennyiben– egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatásaeléri a heti 36 órát (melynek megállapításánál az egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címke:
1
263
264
265
361