827 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: A lakóhelyükön tárolt cégtulajdonú személygépkocsi esetén az indulástól az első boltba való belépésig, illetve az utolsó boltból hazaérkezésig eltelt időt munkaidőként vagy munkába járásra fordított időként kell-e számításba venni azoknak a kereskedelmi képviselőknek az esetében, akiknek feladata a hozzájuk tartozó régióban található boltokat napi túraterv alapján felkeresni, és ott az üzletkötéshez szükséges munkát végezni? A képviselők tehát a cég által biztosított gépkocsival folyamatosan úton vannak, és ezt természetesen rendes munkaidejükben teljesítik.

Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Foglalkoztatható-e napi 4 órában (heti 20 óra) takarítói állásban egy 67 százalékos, III. csoportba tartozó rokkantnyugdíjas?

Kérdés: Melyek a munka- és védőruha-juttatás érvényes feltételei? Meg van-e határozva a munkaruhára fordítható összeg? Van-e olyan rendelkezés, amely a kihordási időt meghatározza, és a munkáltató részéről biztosítandó ruhaféleségeket (pl. zakó, nadrág, cipő stb.) tételesen felsorolja?

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.

Kérdés: Rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, illetve milyen pótlékok illetik meg azt a gyógypedagógiai asszisztenst, aki nyári táborozásra van beosztva, amelynek idejébe néha szombat és vasárnap is beleesik? A dolgozó munkaideje napi 4 óra, és a munkaköri leírása semmilyen formában nem szól erről a feladatról. Hogyan alakul az elszámolás, ha ünnepnapon vagy vasárnap ugyanaz a napi 4 órás munkavállaló 12 óra munkaidőt teljesít?

Kérdés: Besorolható-e az I. besorolási fokozatba egy helyi önkormányzat képviselő-testületi hivatalában, polgármesteri hivatalban kapcsolt munkakört ellátó okmányügyintéző és informatikai rendszergazda abban az esetben, ha diplomája informatikus közgazdász? A képesítési előírásról szóló kormányrendeletben a számítógépes informatikai feladatok megjelölésénél, az 1. besorolási osztályban meghatározott végzettségek között az informatikus közgazdász végzettség nem szerepel. Az 1. besorolási fokozatba sorolható-e egy tanulmányi szerződéssel rendelkező, szociális-igazgatási területen dolgozó, szociális és gyámügyi ügyintéző munkakörű köztisztviselő, ha diplomáját 2006 augusztusában megszerzi? Főiskolai végzettsége: informatikus közgazdász.

Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?