Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap áthelyezése esetén

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.
Részlet a válaszából: […] ...a megszakítás nélkül üzemelő ésa rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetveaz ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] ...ha– nem rendszeresen dolgozik, vagy– keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előttikereseténél.Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy– a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebbideig kell dolgoznia (amennyiben a megrokkanása előtt sem dolgozott teljesmunkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsága, ha rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta nemlényegesen kevesebb annál, mint amelyet a megrokkanás előtti munkakörébenrokkantság nélkül elérhetne [Tny-tv. 30. § (1) bekezdése].E szabály alkalmazásában az nem dolgozik rendszeresen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása

Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltatómegszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatokjellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek közöttidesorolja például az élet-, egészség-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: Jogosultak-e műszakpótlékra azok a munkavállalók, akik egy olyan kiskereskedelmi egységben dolgoznak, ahol a nyitvatartási idő hétfőtől péntekig 6.00 órától 20.00 óráig, szombaton 6.00 órától 14.00 óráig, vasárnap 7.00 órától 11.00 óráig tart?
Részlet a válaszából: […] ...– atermelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarendalkalmazásával nem biztosítható, vagy– a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.A rendelkezésre álló adatok alapján a kérdéses esetbenérintett munkavállalók munkarendje az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...jogellenesen szüntette meg, de a munkavállaló nem kéri, vagy amunkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbetörténő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összeskörülményeinek, így különösen a jogsértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítja, hogy amunkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, amunkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállalóeredeti munkakörbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: 1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?
Részlet a válaszából: […] ...ápolására,gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követőena munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalókrészére időközben megvalósított átlagos éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt rendelkezés értelmébena feleknek a munkaszerződésben kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállalószemélyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében.A fentiekben ismertetett rendelkezésekből megállapítható,hogy a munkáltató és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Teljes munkaidő

Kérdés: A kollektív szerződés, vagy egyéb megállapodás megállapíthatja-e a teljes munkaidőt törvényben megállapított napi 8 óránál (heti 40 óra) rövidebb időben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesmunkaidőt is előírhat.Az állandó jogalkalmazói gyakorlat szerint rövidebb teljesmunkaidő megállapítására rendszerint olyan munkakörökben kerülhet sor, ahol amunkavállaló megterhelése fokozottabb mértékű (például munkakörülmények,munkaidő-beosztás stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
65
66
67
79