50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost a kft.-ben, amelyben 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A másik 50 százalék is egy tulajdonban van. A társasági szerződés taggyűlési határozattal választja az ügyvezetőt, az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatói jogokat. Lehetőség van arra is, hogy ezt a jogot akárteljes egészében, akár csak meghatározott munkakörök, illetve azokhozkapcsolódó tisztségek tekintetében a társaság legfőbb szerve – ez a kft.-nél ataggyűlés – a maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt rendelkezések értelmében aTny-tv. 23. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából nem dolgozikrendszeresen az, aki– a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebbmunkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.
Kapcsolódó címkék:  

"Próbamunka"

Kérdés: Milyen szankciók sújthatják a munkáltatót abban az esetben, ha egy varrodába állásinterjúra érkezett személyt megkérnek, hogy varrjon egy próbadarabot, mert csak akkor veszik fel, ha szépen dolgozik? Mi történik akkor, ha éppen ebben az időben a munkaügyi ellenőrök megjelennek a munkáltatónál, és mindenkit nyilatkoztatnak, aki éppen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...tarthat. A "próbamunka" intézményét igénybe vevő munkáltatókeljárása e tekintetben kifogásolható, figyelemmel arra, hogy az adott munkakörjellegétől függetlenül általában minden munkavállalót egységesen egy vagy többmunkanapon keresztül foglalkoztatnak.Elvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – amunkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállalóa kirendelés során részben vagy egészben munkakörébe nem tartozó feladatokatlát el, a munkavállalót megillető munkabér megállapítása tekintetében az Mt.83/A §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti) díjazásra jogosult. Ha a munkavállaló a munkavégzésihelyén kívüli munkavégzés (kiküldetés) során részben vagy egészben amunkakörébe nem tartozó munkafeladatokat lát el, az átirányításra vonatkozódíjazási szabályokat (Mt. 83/A §) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
Részlet a válaszából: […] ...kapott fizetés nélkül szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattalrendelkező munkavállaló részére időközben megvalósított átlagos évesbérfejlesztésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszából: […] ...óráig tartó időszak, vagyhárom és négy műszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működőmunkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében– munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítménybér minősítése

Kérdés: Rendszeres jövedelemnek minősül-e az alábbi esetben a teljesítménybér? A munkabér meghatározása a munkaszerződésben: havi bruttó munkaköri bére 50 000 forint + teljesítménybér. A munkaköri bér a havi 43 600 forint összegű személyi alapbérből, illetve a havi 6400 forintos túlórapótlék-átalányból tevődik össze. A teljesítménybér a munkáltató által kialakított teljesítménybér-rendszer alapján havi rendszerességgel kerül kifizetésre. Teljesítménybér jár a pluszfeladat teljesítéséért, a kiemelkedő munkavégzésért és a 8 óránál hosszabb műszakok teljesítéséért.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 143. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalótmegillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettőösszekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kellmeghatározni.Az Mt. 143. § (2) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
Részlet a válaszából: […] ...– felek megállapodása alapján -legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló – készenléti jellegű munkakört lát el;– a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója[139. § (2) bekezdés].Készenléti jellegű a munkakör,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállalás rendszeres szociális járadék folyósítása mellett

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a rendszeres szociális járadék folyósítása mellett, és ha igen, hány órában, és milyen bérért az az 1948-ban született férfi dolgozó, akinél az OOSZI orvosi bizottság 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg, amit megfellebbezett és újra a bizottság elé került? 2005. december 1-jétől – mivel táppénze lejárt – újra munkába állt a munkahelyén mint segédmunkás (táppénze előtt gépkocsivezető volt, de azt a munkakört már betöltötték), időközben másodfokon is 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, s ezért rendszeres szociális járadékot igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...éskeresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet amunkaképesség csökkenésének megállapítása előtti munkakörében amunkaképesség-csökkenés nélkül elérhetne [Tny-tv. 30. § (1) bekezdése]. Nemminősül rendszeresnek a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
Kapcsolódó címke:
1
65
66
67
83