76 cikk rendezése:
31. cikk / 76 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Ki minősül megváltozott munkaképességű dolgozónak a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából? Figyelembe vehető-e ebből a szempontból egy rokkantnyugdíjas személy, függetlenül attól, hogy kap-e ellátást vagy nem?
32. cikk / 76 Rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozási tevékenysége
Kérdés: Kiválthatja-e az egyéni vállalkozói igazolványt egy 2001 óta rokkantnyugdíjas (jelenleg 82 százalék) személy? Milyen következményekkel jár ez, ha vállalkozóként tanácsadási, pályázatkészítési tevékenységet végezne az otthonában?
33. cikk / 76 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
34. cikk / 76 1952-ben született rendszeres szociális járadékban részesülő nő nyugellátása
Kérdés: Milyen ellátás igényelhető annak a nőnek, aki az 57. életévét 2009. június 7-én tölti be, 2001-től rendszeres szociális járadékban részesül (2009-ben havi 27 000 forint), munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, jelenleg 4 órás munkaviszonyban áll, és 28 év szolgálati idővel rendelkezik?
35. cikk / 76 Szociális járadékban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: 2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?
36. cikk / 76 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalók jövedelmi korlátja
Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott jövedelemkorlát azokra a dolgozókra, akiknek munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 százalékos, rendszeres szociális járadékban részesülnek, és mellette 4, 6, illetve 8 órában munkaviszonyban állnak?
37. cikk / 76 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
38. cikk / 76 Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
39. cikk / 76 Érettségizett beteg gyermek családi pótléka
Kérdés: Jogosult-e az egyedülálló szülő családi pótlékra abban az esetben, ha 20 éves beteg gyermeke – aki után magasabb összegű családi pótlékra volt jogosult – 2007. év júniusában érettségi vizsgát tett, és 2007. szeptember 1-jétől ugyanabba az iskolába fog járni? Az orvosi bizottság véleménye szerint a gyermek munkaképesség-csökkenése nem éri el a 67 százalékot.
40. cikk / 76 Jövedelempótló kártérítés járulékai
Kérdés: A munkavállaló üzemi balesetet szenvedett, és emiatt a munkáltató jövedelempótló kártérítést adott. Kell-e járulékot fizetni ebben az esetben?
