Találati lista:
71. cikk / 80 Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása
Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
72. cikk / 80 Kültag munkaképesség-csökkenése
Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
73. cikk / 80 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
74. cikk / 80 Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
75. cikk / 80 Kft.-tagok járulékfizetése
Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
76. cikk / 80 Bosnyák állampolgárok biztosítása
Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
77. cikk / 80 Egyéni vállalkozó nyugdíjjogosultsága
Kérdés: 2003-ban milyen nyugellátást igényelhet az az 1947-ben született, egyéni vállalkozóként dolgozó nő, aki 2 gyermeket szült (1968, 1971), 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
78. cikk / 80 Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
79. cikk / 80 Átmeneti és rendszeres szociális járadék
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
80. cikk / 80 Baleseti rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Jogosult-e nyugellátásra az a 25 éves dolgozó, aki üzemi baleset következtében elvesztette a munkaképessége 67 százalékát, de csak 1 év szolgálati idővel rendelkezik?
