Táppénz részben ledolgozott munkanapra

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó már kimerítette, mert táppénzről csak ezt követően lehet szó.A dolgozó ebben az esetben nem egész napra, csak a le nem dolgozott munkaidőre jogosult táppénzre. Ez az ún. résztáppénzes nap.Az Eb-tv. 47. §-a szerint nem jár táppénz a táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rendkívüli munkaidő

Kérdés: Milyen esetekben rendelhető el rendkívüli munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli munkavégzés, azonban az Mt. rendelkezik olyan esetekről, amikor nincs erre lehetőség.Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidőnek minősül az a munkaidő, ami eltér a munkaidő-beosztástól, ami a munkaidőkereten felüli, ami az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...mindenben alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, ami azt is jelenti, hogy kötelező a munkabérfizetés. A munkaviszonynak nem kell teljes munkaidősnek lennie, a tevékenység végezhető részmunkaidőben is.Munkaviszony esetén a tényleges munkabérből le kell vonni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. 1. §-a értelmében munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...kell – 5. pontja szerint eltérő előírás híján az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt, a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni. Ebből következően a rész- vagy teljes munkaidő a létszámot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...VII. tv. 6. §-ának (4) bekezdése szerint szolgálati időként kell figyelembe venni, még úgy is, hogy a dolgozót a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás és a munka-végzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Szolgálati idő elismerése szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] ...(Az ehhez szükséges formanyomtatvány a MÁK honlapján elérhető.)Mindezek figyelembevételével a kérdésben említett nyugdíjas pedagógusok munkaidő- és kereseti korlát nélkül folytathatják munkájukat. (Kéziratzárás: 2024. 02. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Távolléti díj számítása

Kérdés: A távolléti díj részét képezi a túlórára fizetett bér? Ha igen, hogyan kell számolni vele?
Részlet a válaszából: […] ...rövidebb munkaviszony esetén – pedig az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni [Mt. 152. § (2) bekezdés].A rendkívüli munkaidőre fizetett bért a távolléti díj számításakor nem lehet figyelembe venni. Ez a munkabérrész nem tartozik az alapbérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
…
9
10
11
…
125