Találati lista:
81. cikk / 1241 Rendkívüli munka bérezése
Kérdés: Utalhatja jogszerűen a munkáltató a túlmunkára járó munkabért a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig abban az esetben, ha a zárás csak hónap közepén történik meg, ezért a 10-ei munkabérrel nem minden esetben tudják elutalni ezt a járandóságot? A cégnél nincs munkaidőkeret.
82. cikk / 1241 Munkaerőpiacra lépő
Kérdés: Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
83. cikk / 1241 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számolni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához szükséges átlagos statisztikai létszámba a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott tanulókat? Figyelembe vehető a napi 4 órás munkaidőben foglalkoztatott rehabilitációs mentor a hozzájárulás megállapítása során, amennyiben a cég egyébként nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót?
84. cikk / 1241 Baleseti táppénz
Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?
85. cikk / 1241 Távmunka és home office
Kérdés: Van valamilyen különbség a távmunka és a home office között, vagy a két elnevezés ugyanazt takarja?
86. cikk / 1241 Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
87. cikk / 1241 Szakképzési munkaszerződés hatása a nyugdíjra
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a nyugdíj számítását, ha a munkáltató a saját dolgozói részére szakképzést indít, és néhány munkavállaló hosszú ideje fennálló napi 8 órás munkaviszonya egy 6 órás szakképzési munkaszerződéssé és egy 2 órás részmunkaidős munkaszerződéssé alakul át? A szakképzés egy évig fog tartani.
88. cikk / 1241 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
89. cikk / 1241 Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározása során?
90. cikk / 1241 Heti 35 órás munkaviszony
Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
