Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Kinek, milyen feltételekkel és mekkora összegben adható munkába járás címén költségtérítés? Két dolgozó ugyanabból a faluból jár be dolgozni Budapestre egy gépkocsival. Adható-e mindkettőnek a 9 forint költségtérítés, vagy csak a gépjármű tulajdonosának jár?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja rendezi amunkavállalónak adható munkába járás költségeinek megtérítését. A szabály úgyszól, hogy nem kell jövedelemként figyelembe venni a munkáltatótól a munkábajárásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk ugyan nem nevezte meg azt a jogviszonyt, amelynekkeretében a nyelvtanárok foglalkoztatása megvalósul, azonban úgy véljük, hogyesetükben munkaviszonyról van szó, már csak azért is, mivel munkáltatónaknevezi a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Próbaidős munkavállaló napidíja

Kérdés: Egy próbaidő alatt lévő munkavállaló A településen lakik, B helyen kellene dolgoznia, azonban amíg felépül az iroda, egy harmadik településen, kiküldetési rendelvény alapján kell munkát vállalnia. Jár-e a munkavállaló számára napidíj, illetve hogyan kell elszámolni az utazási költséget abban az esetben, ha saját személygépkocsijával jár dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A kérdéséből nem egyértelmű, hogy az ideiglenes munkavégzésihelyre mennyi ideig kell a dolgozónak járnia. Ennek abból a szempontból vanjelentősége, hogy az Mt. 83/A. § (3) bekezdése alapján a kiküldetés időtartamaegy naptári éven belül nem haladhatja meg a 44 napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Köteles-e a munkáltató megtéríteni egy több éve alkalmazásában álló pedagógus házaspár munkába járásának költségeit abban az esetben, ha az eddig is általuk lakott szolgálati lakást továbbra is rendelkezésükre bocsátaná, de ők nem igénylik, elköltöznek a községből, és naponta utaznak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 153. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely amunkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónálszükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Bérletjuttatás elszámolása kilépő dolgozó esetén

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?
Részlet a válaszából: […] A válasz megfejtéséhez az Szja-tv. 10. §-ából kiindulvajuthatunk el, melynek értelmezését az AEÉ 2004. évi 10. számában megjelentadózói kérdésre adott válasz is segíti.Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése szerint béren kívülijuttatásnak az adóévben biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég általéves szinten előre meghatározott összeghatárig dönthet arról év elején, hogy évközben milyen juttatásokat akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Kizárólag a 78/1993. Korm. rendelet szerinti munkába járás fogalma vehető figyelembe a magánszemély saját gépjárműve munkába járáshoz történő felhasználásának elemzése során? Amennyiben egy nem mozgáskorlátozott magánszemély használja a saját gépkocsiját mindennap munkába járáshoz, és Budapesten lakik, akkor a kapott költségtérítés APEH-ár x fogyasztási norma x km + 9 forint/km x km? Kinek a részére fizethető ki adómentesen a saját gépkocsi használata munkába járáshoz?
Részlet a válaszából: […] A 78/1993. Korm. rendelet meghatározza, hogy a munkáltatónakmikor kötelessége a gépjárművel történő munkába járást kifizetni a dolgozónak.Ennek feltétele, hogy a közigazgatási határon kívülről dolgozni járómunkavállaló munkahelye és lakóhelye között nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Mely utazásibérlet-juttatások tartoznak az adómentes béren kívüli juttatások közé, illetve a 400 ezer forintos összeghatárba abban az esetben, ha egy budaörsi székhelyű cég kifizeti a dolgozóinak a BKV-bérletet, a BKV környéki bérlet értékét, a MÁV-bérletet, a Volánbusz-bérletet, illetve a HÉV-bérlet költségét, mivel a dolgozók egy része vidékről vagy Budapest környékéről jár be dolgozni a cég budaörsi székhelyére. A cég a HÉV-, Volánbusz- és a MÁV-bérlet teljes árát megtéríti, nem csak a kormányrendeletben előírt 80 százalékot.
Részlet a válaszából: […] Lehetőség van arra, hogy a közigazgatási határon kívülrőltörténő bejárás bérlettérítését és a helyi utazási bérletet is adómentesenjuttassák a dolgozónak. Ugyanakkor a kétféle juttatásnak eltérő feltételeivannak, és kombinált bérlet esetében mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony esetén alapesetben a megbízó díjfizetésére köteles. A Ptk. szabályai azonban elismerik a megbízás ingyenesesetét is, így a visszterhesség alól kivételt képez, ha az ügy természetéből,illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
Részlet a válaszából: […] Adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül az Szja-tv. 71.§ (1) bekezdésében felsorolt, a munkáltató által az Szja-tv. rendelkezéseiszerint a munkavállalónak nyújtott, jellemzően adómentes juttatások együttesértékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
1
6
7
8
10