100 talált cikk a munkába járás kifejezésre

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.

Kérdés: A lakóhelyükön tárolt cégtulajdonú személygépkocsi esetén az indulástól az első boltba való belépésig, illetve az utolsó boltból hazaérkezésig eltelt időt munkaidőként vagy munkába járásra fordított időként kell-e számításba venni azoknak a kereskedelmi képviselőknek az esetében, akiknek feladata a hozzájuk tartozó régióban található boltokat napi túraterv alapján felkeresni, és ott az üzletkötéshez szükséges munkát végezni? A képviselők tehát a cég által biztosított gépkocsival folyamatosan úton vannak, és ezt természetesen rendes munkaidejükben teljesítik.

Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?

Kérdés: Adható vagy kötelezően előírt juttatás-e a napidíj, illetve 6 órás kiküldetés esetén jár-e teljes napidíj? Egy munkáltató az eddigi gyakorlata szerint 6 óra kiküldetés után fél napra, 12 óra után 1 napra járó napidíjat fizetett.

Kérdés: Amennyiben a munkáltató kifizeti a közigazgatási határon kívülről naponta bejáróknak a helyközi utazását (bérletet), akkor azon munkavállalók, akik nem kapnak bérlettérítést, a juttatási keretük (cafeteria) terhére választhatják-e azt, hogy 9 Ft/km költségtérítést kérnek? Nem etikátlan-e az, hogy aki bérletet vesz, megkapja annak a 100 százalékát, és nem csökken a kerete, viszont aki nem bérletet vesz, hanem autóval jár be dolgozni a közigazgatási határon kívülről, csak a juttatási kerete terhére kérheti az adómentes költségtérítés kifizetését? Vagy mindez a munkáltató döntésén múlik?

Kérdés: Mire kell figyelnie, és hogyan kell dokumentálnia a kifizetést annak a munkáltatónak, amely a vidékről bejáró dolgozói részére 2006. január 1-jétől a 9 forint/km összegű költségtérítést egységesen adómentesen, valamint az e fölötti összeget munkaviszonyból származó jövedelemként fizeti ki? A dolgozók a munkarendjük miatt a tömegközlekedést nem tudják igénybe venni.

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?