Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pontja alapján a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés személyi jellegű egyéb kifizetéskéntszámolandó el, függetlenül attól, hogy az az adómentes korlátot meghaladja-evagy sem. A költségtérítés kifizetéséről számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Adható vagy kötelezően előírt juttatás-e a napidíj, illetve 6 órás kiküldetés esetén jár-e teljes napidíj? Egy munkáltató az eddigi gyakorlata szerint 6 óra kiküldetés után fél napra, 12 óra után 1 napra járó napidíjat fizetett.
Részlet a válaszából: […] A költségek megtérítésére vonatkozó előírásokat az Mt. 153.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében amunkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely amunkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Amennyiben a munkáltató kifizeti a közigazgatási határon kívülről naponta bejáróknak a helyközi utazását (bérletet), akkor azon munkavállalók, akik nem kapnak bérlettérítést, a juttatási keretük (cafeteria) terhére választhatják-e azt, hogy 9 Ft/km költségtérítést kérnek? Nem etikátlan-e az, hogy aki bérletet vesz, megkapja annak a 100 százalékát, és nem csökken a kerete, viszont aki nem bérletet vesz, hanem autóval jár be dolgozni a közigazgatási határon kívülről, csak a juttatási kerete terhére kérheti az adómentes költségtérítés kifizetését? Vagy mindez a munkáltató döntésén múlik?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások nyújtásának rendszere, illetve acafeteria kiépítése a munkáltató döntési kompetenciájába tartozik, amit jobbesetben a munkavállalókkal együttműködve hoz létre. Így lehet igazságtalan, demindenképp jogszerű, ha a helyközi utazási bérletet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Munkába járás költségeinek térítése

Kérdés: Mire kell figyelnie, és hogyan kell dokumentálnia a kifizetést annak a munkáltatónak, amely a vidékről bejáró dolgozói részére 2006. január 1-jétől a 9 forint/km összegű költségtérítést egységesen adómentesen, valamint az e fölötti összeget munkaviszonyból származó jövedelemként fizeti ki? A dolgozók a munkarendjük miatt a tömegközlekedést nem tudják igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató számára kötelező a közigazgatási határonkívülről munkába járó dolgozó utazási költségének megtérítése. Ezt akötelezettséget a 78/1993. Korm. rendelet írja elő. E szerint a közigazgatásihatáron kívülről munkába járó dolgozónak a bérlet, menetjegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendelkezik a béren kívül adómentesenadható juttatások maximális mértékéről. Az e passzus alá vont, egyébkéntadómentes juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy munkavállaló a munkába járáshoz 100 százalékos helyközi bérlettérítést kap, de munkaköréből adódóan helyi bérletre is jogosult. Szeptembertől a munkavállaló az új egyesített budapesti bérlettel, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlettel számol el. Ez az elszámolás a munkáltató számára kevesebb költséggel jár. Elszámolható-e 100 százalékban adómentesen az új egyesített budapesti bérlet, amely Budapest közigazgatási határáig érvényes, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlet, hiszen együtt érvényesek, és mindkettő szükséges a munkába járáshoz?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi változások következtében lehetőség van arra,hogy a közigazgatási határon kívülről történő bejárás bérlettérítését és ahelyi utazási bérletet is adómentesen juttassák a dolgozónak. Ugyanakkor akétféle juttatásnak eltérő feltételei vannak, és kombinált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Mely kormányrendelet foglalja magában azt a törvénymódosítást, amelyben a közigazgatási határon kívülről járó dolgozónak adómentesen, kilométerenként 9 forintot lehet téríteni, és ez esetben a munkáltatónak nem kötelessége vizsgálni, hogy a magánszemély hogyan jut be a munkahelyére?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének 2005. július 1-jétőlhatályos bb) alpontja, illetve a Pénzügyminisztérium 2005. július 7-én kiadotttájékoztatója szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem veszigénybe tömegközlekedést a munkába járásához, a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Vidéki dolgozó munkába járási költsége

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vidéki dolgozó munkába járási költségét, ha a dolgozó nem hoz számlát, sem bérletszelvényt, mert a beutazást másképp oldja meg, és ha saját gépkocsival jár, de a településre van megfelelő tömegközlekedés, és a dolgozó egészségi állapota is rendben van?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak 2005. július 1-jétől, de már január 1-jétőlalkalmazhatóan lehetőségük nyílik arra, hogy a dolgozónak – ha nincsbérletszelvénye, menetjegye, illetve számlája ezek vásárlásáról – a munkahelyés lakóhely közötti távolságra, az oda-vissza útra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Fizethető-e adómentesen gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítés, ha a magánszemélynek nincs saját személygépkocsija?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az Szja-tv.-t módosító 2005. évi XXIV. tv. – bár aszabályai csak 2005. július 1-jén léptek hatályba – már 2005. január 1-jétőlvisszamenőleg lehetővé teszi, hogy költségtérítés címén, lényegében adómentesenfizessen a munkáltató a közigazgatási határon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Bérlet árának megtérítése

Kérdés: Kifizethető-e a dolgozónak adómentesen a helyközi bérlet ára, ha a magánszemélynek nincs számlája róla, csak a bérletet tudja leadni?
Részlet a válaszából: […] Igen. Ennek lehetőségét a 2005. július 1-jén hatálybalépett, de ha a magánszemély számára kedvezőbb, akár 2005. január 1-jérevisszamenőleg alkalmazható törvénymódosítás, a 2005. évi XXIV. törvény nyitjameg.Az új szabályok szerint nem számít az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
7
8
9
10