Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie, és milyen bevallásokat kell elkészítenie annak a szabadfoglalkozású műszaki tervezőnek, aki megbízási szerződés alapján dolgozik egy cégnél, a 10 százalékos költséghányad-elszámolást választotta, és nincs főfoglalkozása? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a megbízónak?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, néhány mondatbanismertetjük a szabadfoglalkozás mint tevékenységforma sajátosságait. Aszabadfoglalkozású személy, mint adószámos magánszemély, bár adókötelesbevételszerző tevékenységet végez, nem minősül egyéni vállalkozónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Megbízási szerződéssel végezhető tevékenységek

Kérdés: Melyek azok a tevékenységek, amelyekre megbízási szerződés köthető? Köthető-e ilyen szerződés vizsgáztatásra (ahol konkrétan meghatározott az időpont, hely stb.), vagy autósiskola vezetőjének az iskolavezetési teendők ellátására?
Részlet a válaszából: […] Megértjük olvasónk bizonytalanságát a kérdést illetően,mivel a munkavégzésre irányuló – munka-, megbízási, vállalkozási – jogviszonyokfő ismérvei sok hasonlóságot mutatnak. Az egyértelmű elkülönítést lehetővé tevődefiníció hiányában ezeket a jogviszonyokat csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Megbízás biztosítási kötelezettségének elbírálása

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy hosszabb időre (3-6 hónapra) megkötött megbízási szerződés esetén, ha a feladat nem folyamatos, ismétlődő tevékenység, és az egy hónapra jutó összeg alatta van a minimálbér 30 százalékának (pl. tanfolyami előadók, tanulmány elkészítése határidőre, programírás stb.)?
Részlet a válaszából: […] Megbízási és felhasználási szerződés esetén a jogviszonytartama – melynek napjaival, illetve hónapjaival osztjuk a járulékalapot képezőjövedelmet a biztosítási kötelezettség megállapítása céljából – a felkéréstől ateljesítésig, a mű elkészültéig eltelt idő.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszonyban munkavégző személyre, illetve aválasztott tisztségviselőre – ez utóbbi körbe tartozik az ügyvezetői teendőketnem munkaviszony keretében ellátó személy – nem terjed ki a biztosítás, ha ajárulékalapot képező (adóelőleg számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Több megbízás ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha egy cég ugyanannak a magánszemélynek egy éven belül a minimálbér 30 százalékát meghaladó, majd később ezt a mértéket el nem érő megbízási díjat fizet ki?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (2) bekezdés szerint a munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kellelbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem a megbízások darabszámához, hanem a díjazásmértékéhez köti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. A Tbj-tv. 5.§ (1) bekezdésének g) pontja szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében – pl. megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Jogdíj ekho-ja

Kérdés: Alkalmazható-e az ekho a jogdíjként kifizetett díjra egy könyvkiadással foglalkozó cég szerzői esetében, ahol a művek megírásának ellenértéke két tételből: a személyes közreműködés díjából és a jogdíjból tevődik össze?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja bb) alpontjaértelmében az ekho szerint adózás választható a megbízási szerződés alapjánszerzett jövedelemre. A jogszabály 2. § c) pontja szerint a megbízásiszerződésen a magánszemély által kötött, a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. sem megengedő, sem tiltó rendelkezéseket nemtartalmaz a tekintetben, hogy két munkáltató által foglalkoztatottmunkavállalók munkavégzési tevékenység során egy helyiségben tartózkodnak.Az Mt. a tekintetben sem tartalmaz megengedő, illetve tiltó rendelkezést,hogy az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján

Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
Részlet a válaszából: […] A felhasználási szerződés alapján kifizetett adóköteles juttatásazon része, amelyet a személyes munkavégzésért fizetnek ki, illetőleg amegbízási szerződés alapján kifizetett díjazás akkor képez járulékalapot, haeléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.
1
21
22
23
32