154 cikk rendezése:
91. cikk / 154 Prémiumévek program
Kérdés: Mik a prémiumévek programban való részvétel feltételei, milyen jogkövetkezménye van a munkáltató felajánlási kötelezettsége elmulasztásának, milyen az általánostól eltérő foglalkoztatási szabályokat kell alkalmazni a prémiumévek programban részt vevő közalkalmazottra a közalkalmazotti jogviszonyban?
92. cikk / 154 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Hogyan változtak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2010. augusztus 1-jétől?
93. cikk / 154 Kifizetőhelyet működtető cég szétválása
Kérdés: Létesítenie kell-e egy új társadalombiztosítási kifizetőhelyet annak a cégnek, amely egy jelenleg 140 fős, kifizetőhelyet működtető cégből válik ki, és 120 fővel folytatja tovább a tevékenységét? Mi történik a társadalombiztosítási kifizetőhellyel a régi cégnél, amely 20 fővel működik tovább? Hogyan alakul azoknak a dolgozóknak a további táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítása, akik jelenleg is az említett ellátásokban részesülnek, de a jogviszonyuk a cégnél megszűnik?
94. cikk / 154 Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása
Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
95. cikk / 154 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Van-e valamilyen korlát, vagy minden évben szüneteltetheti a tevékenységét az az építőipari egyéni vállalkozó, akinek télen két-három hónapig nem szokott munkája lenni? Elveszíti-e az evajogosultságát a szüneteltetés miatt? Mi a teendő ebben az időszakban az alkalmazottakkal, ki kell-e jelenteni őket, vagy van valami más megoldás erre az esetre?
96. cikk / 154 Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál levonható-e az a 2002 óta rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló, akit a munkáltató napi 5 órás munkaidőben foglalkoztat? A dolgozó szerepel az átlagos statisztikai állományi létszámban.
97. cikk / 154 Családi adókedvezmény
Kérdés: Kettő vagy három gyermek után lesz jogosult a családi adókedvezményre az a dolgozó, aki három gyermeke közül kettő után kap családi pótlékot, a harmadikat pedig beszámítják, mert főiskolai hallgató?
98. cikk / 154 Kölcsönzött munkaerő és a rehabilitációs járulék
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő munkáltatónál kell-e figyelembe venni a kölcsönzött állományt a rehabilitációs járulék számításánál? A kölcsönző cég a KSH szerinti állományi létszám számításánál figyelembe veszi a kölcsönzött állományt is.
99. cikk / 154 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
100. cikk / 154 Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében
Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
