159 cikk rendezése:
41. cikk / 159 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
42. cikk / 159 OKJ-s tanfolyamra járó személy egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól az a középiskolát befejező tanuló, aki nappali tagozatos OKJ-s tanfolyamon vesz részt?
43. cikk / 159 Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata
Kérdés:
Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adóazonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
44. cikk / 159 Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
45. cikk / 159 Mexikói állampolgár egyéni vállalkozása
Kérdés: Dolgozhat Magyarországon egyéni vállalkozóként egy magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező mexikói állampolgár? Amennyiben igen, akkor az alapítás feltételei ugyanazok, mint a magyar állampolgárok esetében?
46. cikk / 159 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
47. cikk / 159 Szlovák állampolgár családi pótléka
Kérdés: Kaphat családi pótlékot egy Magyarországon munkaviszonyban álló szlovák állampolgár, aki itt biztosított, de nincs állandó lakcíme?
48. cikk / 159 Külföldi állampolgár lakásbérbeadásból származó jövedelme
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy uniós állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon található lakását bérbe adja? Változik a helyzet abban az esetben, ha a bérbeadó harmadik állam polgára?
49. cikk / 159 Külföldi állampolgárságú egyetemi hallgató egészségügyi ellátása
Kérdés: Jogosult bármilyen egészségügyi ellátásra az a külföldi állampolgárságú, nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki rendelkezik állami vagy egyéb ösztöndíjjal?
50. cikk / 159 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
