Osztrák állampolgár magyarországi kiküldetése

Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kiküldött osztrák munkavállalóra a 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése előírásai alapján a kiküldetést követő 24 hónapig továbbra is Ausztriában terjed ki a biztosítás – amit az említett A1-es igazolás bizonyít is -, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény külföldi munkavállaló után

Kérdés: Érvényesítheti a munkaadó a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy szlovák állampolgárságú pályakezdő fiatal munkavállaló után, aki jelenleg még nem rendelkezik tajszámmal, de az ügyintézés folyamatban van?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv.-ben nem találunk külön előírást arra vonatkozóan, hogy a kifizető az általános szabályoktól eltérően vehetné igénybe a törvény 11. §-a szerinti munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt abban az esetben, ha külföldi állampolgárságú vagy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Horvát állampolgár családi pótléka

Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra egy horvát állampolgár abban az esetben, ha Magyar-országon dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően igen, kaphat Magyarországról családi pótlékot. A kérdés és ezzel együtt a kérdéskör azonban nem ennyire egyszerű, így a választ sem lehet egy mondattal elintézni, hosszabban kifejtve azonban már kicsit árnyaltabb a kép. Viszont gondot okoz, hogy a kérdés rövidsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] Izraellel hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása, és nyilvánvalóan nem EGT-tagállamról van szó. Ebből következően az izraeli állampolgárokra a Tbj-tv. általános szabályait kell alkalmazni, és a tekintetben nincs jelentősége az érintett hazájában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Ellátások külföldi állampolgárságú gyermek után

Kérdés: Folyósíthatja a GYED-et a magyar kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállalója Szlovákiában szült, a gyermek szlovák állampolgár, Magyarországon anyakönyvi kivonata, tajszáma nincs, és várhatóan nem is lesz, mert az édesanya nem kívánja igényelni? A munkavállaló külföldön élő magyar állampolgár, nyilatkozata alapján életvitelszerűen ott tartózkodik, a férje szlovák állampolgár, a gyermek szlovák anyakönyvi kivonattal és szlovák EU-kártyával rendelkezik, magyarországi lakcíme nincs. A munkavállaló a folyósításhoz szükséges biztosítási idővel és bérrel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján megállapítható, hogy egy magyar biztosított anyáról van szó, aki Szlovákiában szült. Arról nincs információnk, hogy a baba születését követően az anya milyen ellátást igényelt. A gyermek születését követő ellátás a csecsemőgondozási díj, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Diákszövetkezet tagjának baleseti ellátása

Kérdés: Megilleti baleseti ellátás, ezen belül baleseti egészségügyi szolgáltatás a diákszövetkezeten keresztül dolgozó nappali tagozatos hallgatókat, akik egyébként nem minősülnek biztosítottnak, így nem kaphatnak táppénzt, és természetesen szolgálati időt sem szereznek?
Részlet a válaszából: […] Valóban a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjára nem terjed ki a biztosítás, 25. életévének betöltéséig még a tanulói, hallgatói jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Izraeli állampolgárságú nyugdíjas ügyvezetők

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy magyar társaság külföldi ügyvezetői után, akik Izraelben nyugellátásban részesülnek, a társaság ügyvezetését pedig megbízási szerződés alapján látják el, és díjazásban nem részesülnek?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az általános szabállyal. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében, ha a társaság tag ügyvezetője nem munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, akkor társas vállalkozónak tekintendő. Tehát ha a kérdésben említett izraeli állampolgárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kolumbiai egyetemista foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy Magyarországnak Kolumbiával nincs szociális biztonsági megállapodása (és persze nem EGT-tagállamról van szó), az említett diák biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeit illetően minden vonatkozásban az általános szabályokat kell alkalmazni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.
1
3
4
5
16