Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Függő hatályú döntés

Kérdés: Van valamilyen közteherviselési kötelezettség az OEP által 2016. január 1-jétől rendszeresített függő hatályú döntésben foglaltak alapján, a 60 napon túli ügyintézési határidő miatt a kérelmezőnek fizetendő 10 000 forint összegű juttatás után? Munkaviszonyból származó bérjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell minősíteni ezt a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...hozott függő hatályú döntés alapján kap.Ennek megfelelően az említett összeg után, amely egyéb jövedelemnek tekinthető, semmilyen közteherviselési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...levont – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékokkal megegyező – összeg értelemszerűen nem minősül köztehernek.)Előzőek alapján a személyi jövedelemadó szempontjából a bíróság által megítélt kártérítés összegét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony. A nem uniós, illetőleg nem egyezményes – ún. harmadik – országbeli grafikusokra vonatkozik, hogy esetükben a biztosítási és közteherfizetési kötelezettségeket a Tbj-tv., a 2011. évi CLVI. tv., illetőleg az Eho-tv. alapulvételével kell megállapítani. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Temetési segély

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég állományában lévő munkavállalója meghal, és a munkáltató az özvegynek juttatott segéllyel szeretne hozzájárulni a temetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...következően az özvegynek – házastársa volt munkáltatója által – ilyen címen juttatott pénzbeli adománya mentes minden köztehertől, tehát utána sem személyi jövedelemadót, sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót, sem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Alkalmi munka figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés:

Szolgálati időnek számít az alkalmi munkavállalás időszaka?

Részlet a válaszából: […] ...állt fenn, amelyek után a közterhet lerótták, ezért szolgálati időként is csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, melyek után közteherfizetés történt.Az alkalmi foglalkoztatás idejét nemcsak szolgálati időként kell figyelembe venni, hanem a nők negyven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...ami sem társadalombiztosítási, sem adójogi értelemben nem eredményez változást a jogviszonyok, valamint a két személy után teljesítendő közteherfizetés tekintetében. A munkaadóknak mindkettőjük után, mindkét munkajogviszonyukban meg kell fizetniük a részükre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ugyanezen magánszemélyt egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozóként terhelő közteherfizetést érintő kérdéssel kapcsolatosan felmerülő jogbizonytalanságot a jogalkotó a Tbj-tv. 26. §-a (10) bekezdésének 2016...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Elengedett költségtérítés közterhei

Kérdés: Az 50/1999. EÜM rendelet 2. §-ának d) pontja alapján a munkáltató 2 évente éles látást biztosító szemüveget juttat a munkavállalóknak. A szabályzat értelmében amennyiben a szemüveg átvételétől számított 2 éven belül a munkaviszony a munkavállaló hibájából vagy kezdeményezésre szűnik meg, a szemüveg időarányos költségét a munkavállalónak meg kell térítenie. A munkáltató által kezdeményezett felmondás esetén, valamint nyugdíjba vonulásnál a munkavállalót nem terheli költségtérítés, közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszűnés esetén pedig a költségtérítés egyedi elbírálás alá kerül. Származik bevétele a munkavállalónak, és ha igen, milyen közteherfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és milyen a munkáltatót az elengedett költségtérítés után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján nem pénzben kapott adómentes juttatásnak minősülnek a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök. A munkáltatónak az 50/1999. EüM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, csupán vállalkozói kivét esetén keletkezne közteherfizetési kötelezettsége [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. A magasnak mondható havi 300 000 forint díjazás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
1
18
19
20
40