Találati lista:
1001. cikk / 1149 Egyéni vállalkozó jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
1002. cikk / 1149 Főiskolai hallgató magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán nappali rendszerű első alapképzésben jelenleg is részt vevő hallgató 2004 augusztusában heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Ettől az időponttól magánnyugdíjpénztár tagja lett. Ez ellen sem a munkáltató, sem a magánnyugdíjpénztár nem emelt kifogást. A Társadalombiztosítási Levelek 52. számának 942. válaszából az következik, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságot nem létesíthetett volna a hallgató. Mi a teendő?
1003. cikk / 1149 A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai
Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
1004. cikk / 1149 Magántervezői tevékenység közterhei
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
1005. cikk / 1149 Rokkantsági nyugdíjas vállalkozó munkavégzése
Kérdés: Egy rokkantsági nyugdíjban részesülő II. fokozatú 100 százalékos rokkant egyéni vállalkozónál a munkát 2004-ben alkalmazottja végezte, akinek 2004. december 31-én megszűnt a munkaviszonya. 2005-ben a vállalkozó evaalany lett. Napi hány órában végezhet vállalkozói tevékenységet, hogy rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
1006. cikk / 1149 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
1007. cikk / 1149 Ápolási díjban részesülő magánszemély jogviszonya
Kérdés: Egy munkaképes korú hölgy 3 éve ápolja saját édesanyját, aki nem képes önmagát ellátni. Ezért a polgármesteri hivataltól havi 28 ezer forintot kap, amelyből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot vonnak. Szerez-e ezzel szolgálati időt, ha igen, mennyit, és elmehet-e napi 4 órában úgy dolgozni, hogy ne vonják meg tőle a támogatást?
1008. cikk / 1149 A ki nem vett szabadság kezelése
Kérdés: Ki lehet-e fizetni a következő évre átvitt évi rendes szabadságot, ha a dolgozó a tárgyévet követő év június 30-ig nem tudja kivenni? Van-e valamilyen egyéb lehetőség a szabadság pénzbeli megváltására?
1009. cikk / 1149 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
1010. cikk / 1149 Bt. beltagjának jogviszonya szülés esetén
Kérdés: Egy bt. beltagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett a bt. ügyvezetője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Tagi jövedelmet nem vesz fel. Az ügyvezető gyermeket vár, ezért jelenleg a főállású munkaviszonyából táppénzes állományban van, majd a szülést követően TGYÁS-ra, illetve GYED-re, majd GYES-re megy. Gyakorolhatja-e a bt.-ben továbbra is az ügyvezetői tisztségét, díjazás nélkül?
