Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok jogviszonya

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt jogviszonyok rendben vannak, a járulékok,illetve a járulékalapok elbírálásánál azonban van egy kis félreértés, amitmindenképpen tisztázni kell.Az ügyvezető havi megbízási díja nem éri el a minimálbér 30százalékát (hiszen 0), így a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Munkavégzés GYET folyósítása mellett

Kérdés: Végezheti-e kozmetikai tevékenységét GYET folyósítása mellett, főállású anyaként egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 4. § d) pontjába foglalt fogalommeghatározás szerintkeresőtevékenységnek minősül – egyebek mellett – a munkaviszonyban, illetőleg atársas vállalkozás tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő -tevékenység. A jogszabály szövegéből kitűnik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Kft.-tulajdonos tanulmányi szerződése

Kérdés: Egy kft. 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja 2006 szeptemberében felsőoktatási intézményben nappali tagozaton megkezdte tanulmányait. A tanulmányok megkezdése előtt tanulmányi szerződést kötött a kft.-vel, melyben a cég vállalja a tandíj teljes összegének, a tankönyvek, a jegyzetek árának a megfizetését, emellett havi 50 000 forint ösztöndíjat is szeretne juttatni a tanulónak. A tanuló a társasági szerződés szerint személyesen közreműködő tag, de jövedelmet eddig nem vett fel a kft.-től. A tandíj, a tankönyvek és a jegyzetek ára nem minősül a tanuló jövedelemének. Milyen jogcímen lehet kifizetni az ösztöndíjat?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha a társaság munkaviszonyban álló dolgozója vagyszemélyesen közreműködő tagja tanulmányi szerződést köt foglalkoztatójával, – amelyben a munkavállaló vállalja, hogy tanulmányainakbefejezését követően előre meghatározott ideig a munkáltatónál marad, és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

GYED-en lévő kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz meglehetősen összetett, illetve többproblémát is felvet, de haladjunk sorjában. A vázoltak szerint amunkaviszonyban álló, de jelenleg GYED-en lévő tag a GYED miatt igénybe vettfizetés nélküli szabadság időtartama alatt nincs ténylegesen szabadságon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 94. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a betétitársaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetesszemély útján látja el, akkor a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyielőírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat, előírásokataz Mt. XI. fejezete alatt elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésre vonatkozó előírásokat az Mt. 105. §-ábanfoglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében kiküldetés: amunkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen a munkahelyén kívüli munkavégzésrekötelezi a munkavállalót. Kiküldetés esete akkor áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyt: meghatározótulajdoni részesedéssel rendelkező, személyesen közreműködő tagról, teháttársas vállalkozóról van szó, aki EGT-tagállamból nyugdíjban részesül, tehátkiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Kell-e a mindenkori minimálbér után járulékot fizetni annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonosnak, aki a kft.-ben többségi tulajdonnal rendelkezik, de jövedelmet nem vesz fel, és Szlovákiában nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás tagja esetében a társadalombiztosításikötelezettség keletkezése a tag munkavégzéséhez, személyes közreműködéséhezkapcsolódik. A kérdésből egyértelműen nem derül ki, hogy a tulajdonos végez-e atársaságban bármiféle munkát, nem állapítható meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Polgármesterré választott ügyvezető közterhei

Kérdés: A képviselő-testület jóváhagyása után milyen jogviszonyban láthatja el ezentúl ügyvezetői teendőit az a 39 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező kft.-tulajdonos, akit polgármesterré választottak? Az ügyvezető 14 év óta alkalmazottként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A polgármester összeférhetetlenségének eseteit az Ötv. 33/A§ (1), illetve (2) bekezdése taglalja. A jogszabályi hely – aképviselő-testület hozzájárulása esetén – semmilyen jogviszonyban sem zárja kiaz ügyvezetői teendők ellátását, még a főállású polgármester...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
1
8
9
10