104 talált cikk a kft.-tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.

Kérdés: Gyermeke egyéves korának betöltése után visszamehet-e dolgozni egy öttagú kft. legmagasabb tulajdoni hányaddal (28 százalék) rendelkező tagja, aki munkaviszonyban adminisztratív feladatokat látott el a cégnél, és jelenleg GYED-en van? Feladatainak nagy részét otthon végezné el, de nem szeretné elveszíteni a GYED-re való jogosultságát. Milyen közterheket kell fizetni utána?

Kérdés: Veszélybe kerül-e a nyugdíja annak a rokkantsági nyugdíjas kft.-tulajdonosnak, aki cége ügyvezetését megbízási szerződés alapján látja el?

Kérdés: Milyen jogcímen fizethető ki a külföldi üdülésre adott 500 000 forint/fő összeg, amelyet egy kft. megalakulásának 15. évfordulója alkalmából ajándékba kapnak a tulajdonosok? Milyen adó- és járulékvonzata van ennek a kifizetésnek?

Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.

Kérdés: Végezheti-e kozmetikai tevékenységét GYET folyósítása mellett, főállású anyaként egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?

Kérdés: Egy kft. 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja 2006 szeptemberében felsőoktatási intézményben nappali tagozaton megkezdte tanulmányait. A tanulmányok megkezdése előtt tanulmányi szerződést kötött a kft.-vel, melyben a cég vállalja a tandíj teljes összegének, a tankönyvek, a jegyzetek árának a megfizetését, emellett havi 50 000 forint ösztöndíjat is szeretne juttatni a tanulónak. A tanuló a társasági szerződés szerint személyesen közreműködő tag, de jövedelmet eddig nem vett fel a kft.-től. A tandíj, a tankönyvek és a jegyzetek ára nem minősül a tanuló jövedelemének. Milyen jogcímen lehet kifizetni az ösztöndíjat?

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?