Találati lista:
251. cikk / 335 Egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
252. cikk / 335 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
253. cikk / 335 Táppénzben részesülő kisadózó egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetnie annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki 2014. február 8-tól 2015 januárjáig keresőképtelen volt és táppénzben részesült, ezért a tételes adót 2014-ben csak január hónapra fizette meg, ennek ellenére az év folyamán kibocsátott néhány számlát, tehát bevétele keletkezett? A vállalkozó munkavállalót semmilyen jogviszonyban nem foglalkoztat.
254. cikk / 335 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkabére, pótlékai
Kérdés: Helyesen jár el az a hét minden napján 12.00 órától 24.00 óráig nyitva tartó bár és étterem funkciót betöltő vendéglátóüzletet üzemeltető vállalkozás, ahol a munkavállalók foglalkoztatása 3 havi munkaidőkeretben történik, a dolgozók nem jogosultak semmilyen pótlékra, viszont a minimálbéren felül egységesen – munkakörtől függetlenül – 10 000 forint juttatást kapnak?
255. cikk / 335 Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
256. cikk / 335 Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi értékhatárai
Kérdés: Valóban változtak az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi értékhatárai? Ha igen, hogyan?
257. cikk / 335 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
258. cikk / 335 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha napi 6 órára számolja el annak a GYES-ben részesülő munkavállalójának a szabadságát, akinek visszatérése után a korábbi napi 8 órás munkaszerződését napi 6 órásra módosították? A gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt felgyülemlett szabadságot a munkavállaló a visszatérése után azonnal igénybe kívánja venni.
259. cikk / 335 Többes jogviszonyú kisadózó vállalkozó
Kérdés: Melyik jogviszonyában minősül főállásúnak egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki egy kft. tagjaként tevékenységet végez a cégben és egyben ügyvezető is? Egyéni vállalkozóként lesz főállású kisadózó a havi 50 000 forint tételes adó megfizetéssel, vagy a kft.-ben kell a minimálbér után megfizetnie a járulékokat?
260. cikk / 335 Kisadózó vállalkozói tevékenység GYED folyósítása alatt
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkaviszonyban álló dolgozó, aki a gyermek egyéves korát követően a GYED folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, és a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választja? Egyéni vállalkozóként is jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint GYED-re abban az esetben, amennyiben ismét babát vár?
