Találati lista:
1731. cikk / 3271 Előrehozott öregségi nyugdíjas vállalkozó jogállása
Kérdés: Érinti-e egy előrehozott öregségi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű tagi jogállását, ha a járulékköteles keresete meghaladja az éves keretösszeget, és ezért a nyugdíjfolyósítás szünetel? Milyen járulékokat kell megfizetni erre az időszakra?
1732. cikk / 3271 1953-ban született nő nyugellátása
Kérdés: Érdemes-e előrehozott öregségi nyugdíjba mennie 2011. december 31-ig egy kft. 1953-ban született női alkalmazottjának, vagy jobban jár anyagilag, ha kivárja az öregségi nyugdíjra jogosító 62. életévét? Ki tud előre nyugdíjat számolni a különböző feltételek alapján, hogy a munkáltató segíteni tudjon az alkalmazottainak a döntésükben?
1733. cikk / 3271 Passzív állományban lévő egyetemista külföldi munkavállalása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie Magyarországon egy 2010 őszéig nappali tagozatos, jelenleg passzív állományban lévő diáknak, aki egy magyarországi közvetítőn keresztül szerződést kötött egy angol céggel, és fél évet Mallorcán dolgozott?
1734. cikk / 3271 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
1735. cikk / 3271 Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
1736. cikk / 3271 Táppénz irányadó időszaka munkáltató átalakulása esetén
Kérdés: Mi lesz a táppénz irányadó időszaka azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a korábbi munkáltatója, egy szövetkezet átalakult, és egy kft. lett a jogutódja? Az előd és a jogutód munkáltató is kifizetőhelyként működik, az átalakuláskor a jövedelemigazolásokat kiállították. Helyesen járnak-e el, ha az előző teljes év lesz az irányadó időszak, hiszen az adatok rendelkezésre állnak?
1737. cikk / 3271 Veszélyeztetett terhes kismama táppénzének alapja
Kérdés: Milyen napi átlag alapján kell megállapítani annak a kismamának a táppénzét, aki az első gyermekével veszélyeztetett terhesként táppénzen volt 2009. május 22-től szeptember 29-ig, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2009. szeptember 30-tól 2010. március 16-ig, GYED-ben részesült 2010. március 17-től 2011. október 12-ig, és 2011. október 13-tól második gyermekével veszélyeztetett terhes? A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi átlaga a 2008. évi jövedelme alapján 8233,99 forint volt, a GYED folyósítása pedig maximum összegben történt.
1738. cikk / 3271 Kétféle Start kártyára jogosult munkavállaló
Kérdés: Van-e valamilyen akadálya annak, hogy a magasabb jövedelemkorlát érdekében a Start Plusz kártyát válassza az a munkavállaló, aki Start kártyára és Start Plusz kártyára egyaránt jogosult?
1739. cikk / 3271 Részvényvételi opció juttatása munkavállaló részére
Kérdés: Belföldi jövedelemnek minősül-e, és ha igen, milyen jellegű jövedelemként kell figyelembe venni a magánszemély munkavállaló részére elszámolóáron adott külföldi vállalati részvényopciót, amely leghamarabb három év után áll rendelkezésre? Az opció lehívására három lehetősége van a dolgozónak:
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?
1740. cikk / 3271 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés: Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
