Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony – jelen esetben a munkaviszony –, azonban az említett jogszabály alapján az igazolatlan távollét időtartama nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséget minden, munkavégzésre irányuló jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Tekintettel arra, hogy az említett kft. ügyvezetője esetében mindkét jogviszonyban a megbízásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, a kifizetett szja-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Osztalék és osztalékelőleg járulékkötelezettsége

Kérdés: Kft.-nk tagjai 2001-ben osztalékelőleget, 2002-ben osztalékot vettek fel (2001. évre vonatkozóan). Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnünk a 35 százalékos adóalap után kifizetett osztalékra? Meg kell-e fizetni az előleg után is a százalékos mértékű eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulék alapját kizárólag a biztosítási jogviszonyban kifizetett szja alapja képezi. A biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban keletkezik járulékalap.Az osztalék a Tao-tv. szerint: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

1947-ben született nő korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e megállapodást a munkáltató korengedményes nyugdíjra, ha a munkavállalója 1947-ben született nő?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következik, hogy ez a lehetőség sem a társas vállalkozó, sem az egyéni vállalkozó, illetőleg más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban biztosított személy számára nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, 3 százalékos munkaadói járulék) fizetési kötelezettsége már 1 Ft munkabér esetén is fennáll.A hallgatói jogviszony fennállásának vizsgálata az egyénijárulék-levonási kötelezettség esetében kerülhet szóba. Amennyiben a hallgatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetben "fiktív" – járulékalap után kell leróni a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokat. A tételes eho a fennálló jogviszony alapján szintén terheli a munkáltatót, sőt – munkaviszony esetén – a munkaadói és munkavállalói járulékot is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az egyidejűleg fennálló több, biztosítással járó jogviszonyból keletkező többlet elszámolása szintén elsősorban munkáltatói feladat, mégpedig azt a foglalkoztatót terheli, amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2002 januárjában heti 40 órás munkaviszonyt létesít, majd 2002 szeptemberétől keresőképtelen beteg. Jogosult-e táppénzre, mint munkaviszonyban álló biztosított, és mint egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...esetben egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonyról van szó. Az Eb-tv. 43. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, valamint az ellátás összegét és mértékét mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Gyermekápolási táppénz az apa jogán

Kérdés: A kétgyermekes család kisebbik gyermeke után az édesanya gyedben részesül. A nagyobbik gyermek megbetegedése esetén jogosult-e az apa gyermekápolási táppénzre?
Részlet a válaszából: […] ...és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
410
411
412