Találati lista:
4041. cikk / 4369 Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje
Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
4042. cikk / 4369 Munkaidőkeret alkalmazása
Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
4043. cikk / 4369 Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei
Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
4044. cikk / 4369 Dolgozó részére adott ajándék
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a biztosítási jogviszonyban nem álló, és biztosítási jogviszonyban álló dolgozók részére a nemzetközi nőnap alkalmából adott virágcsokor értéke alapján?
4045. cikk / 4369 Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
4046. cikk / 4369 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja
Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
4047. cikk / 4369 Tételes eho megfizetése
Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes eho-t abban az esetben, ha a dolgozó 2004. január 1-jétől augusztus 13-ig a GYES folyósítása mellett heti 20 órában végez munkát, és a GYES letelte után, augusztus 14-től várhatóan teljes munkaidőben, heti 40 órában munkába áll?
4048. cikk / 4369 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi munkavégzése
Kérdés: Német anyavállalat folyamatosan tanácsadói szolgáltatást nyújt a magyar cég számára különböző területeken. A Németországban munkaviszonyban álló dolgozók rendszeresen (keddtől péntekig) a magyar cégnél tartózkodnak, és az egyik tanácsadó az ügyvezetői teendőket is ellátja. A tanácsadók részére jövedelemkifizetés nem történik. Van-e a vállalkozásnak bármilyen bejelentési és fizetési kötelezettsége a tanácsadókkal, illetve az ügyvezetővel kapcsolatban?
4049. cikk / 4369 Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
4050. cikk / 4369 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
