Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának gyermekgondozási díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezeti tagsági viszony önmagában nem alapoz meg társadalombiztosítási jogviszonyt. A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezettel valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (munkaviszonyt, vállalkozási jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati lakás közterhei

Kérdés: Mi minősül szolgálati lakásnak az adómentesség szempontjából? Adómentes-e az erdésznek adott szolgálati lakás, ha nem az, milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hanem más állami szerv rendelkezik. A már hatályon kívül helyezett kormányrendelet alapján biztosított szolgálati lakások – a jogviszony megszűnéséig – továbbra is szolgálati lakásnak tekintendők.Elmondható az is, hogy a szolgálati lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányi szerződés

Kérdés: A dolgozó jövedelmének számít-e, és terheli-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség a munkáltató által tanulmányi szerződés alapján átvállalt oktatás díját? A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem keletkezik. Az adókötelezettséget a juttató és a magánszemély (vagy közöttük és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei határozzák meg.Iskolai rendszerű képzés a közoktatásról, valamint az Fk-tv. szerinti képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának tagi jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni, és ha igen, milyen összeg után egy betéti társaság bel- és a kültagja után abban az esetben, ha 2003. szeptembertől felsőfokú oktatási intézmény 0., illetve elsőéves hallgatói?
Részlet a válaszából: […] ...említést, nevezetesen, hogy a jelzett két tag a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen – nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében – közreműködik-e, valamint hogy jövedelmet vesz-e fel a társaságtól. Először is bárminemű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot köteles fizetni. A Tbj-tv. 8. §-a taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása ellenére sem beszélhetünk biztosításról (idetartozik bizonyos kivételekkel az olvasónk által említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében azt kell elsősorban tisztáznunk, hogy áll-e valaki a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban a társaságnál?A kérdésből úgy tűnik föl, hogy a kft. érdemi tevékenységet nem folytat, a társaságban munkát senki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címke:

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  

12 órás munkarend

Kérdés: Önkormányzati fenntartású idősek otthona dolgozói szeretnének 12 órás munkarendben dolgozni. Lehetséges-e ez a jelenlegi jogszabályok keretei között?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. és a 257/2000. Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.A teljes munkaidőre vonatkozó előírásokat a közalkalmazotti jogviszonyban is részben irányadó Mt. 117/B. §-ban foglalt rendelkezések szabályozzák.A rendelkezések értelmében a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:    
1
395
396
397
427