Találati lista:
3951. cikk / 4270 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
3952. cikk / 4270 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
3953. cikk / 4270 Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
3954. cikk / 4270 Szolgálati lakás közterhei
Kérdés: Mi minősül szolgálati lakásnak az adómentesség szempontjából? Adómentes-e az erdésznek adott szolgálati lakás, ha nem az, milyen közterheket kell utána fizetni?
3955. cikk / 4270 Tanulmányi szerződés
Kérdés: A dolgozó jövedelmének számít-e, és terheli-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség a munkáltató által tanulmányi szerződés alapján átvállalt oktatás díját? A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja.
3956. cikk / 4270 Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának tagi jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni, és ha igen, milyen összeg után egy betéti társaság bel- és a kültagja után abban az esetben, ha 2003. szeptembertől felsőfokú oktatási intézmény 0., illetve elsőéves hallgatói?
3957. cikk / 4270 11 százalékos egészségbiztosítási járulék
Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
3958. cikk / 4270 Bejelentési kötelezettség
Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
3959. cikk / 4270 Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
3960. cikk / 4270 12 órás munkarend
Kérdés: Önkormányzati fenntartású idősek otthona dolgozói szeretnének 12 órás munkarendben dolgozni. Lehetséges-e ez a jelenlegi jogszabályok keretei között?
