Jövedelemigazolás

Kérdés: Kell-e jövedelemigazolást kiadni annak a munkavállalónak, aki a gyakorlati idő után ugyanannál a cégnél gyakornokból lesz főállású munkavállaló? A két szerződés között nincs kieső idő.
Részlet a válaszából: […]  A foglalkoztató a biztosított részére a pénzbeliegészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszonyamegszűnésekor a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátásmegállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

1952-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Érdemes-e 2011-ben nyugdíjba mennie egy 1952 októberében született személynek, aki 2011. április hónapban megszerezte a 40 év szolgálati időt? Amennyiben 2011-ben igénybe veszi a nyugdíjat, dolgozhat-e 2012-ben az ellátás mellett, és ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […]  Sajnos a kérdező nem árulta el a nemét. Ha nő, akkor 40 évjogosultsági idő alapján – az életkorától függetlenül – jogosultságot szerezhetteljes összegű előrehozott nyugdíjra, ami összegszerűségében kedvezőbb, mint a2011. december 31-ig megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: Milyen időtartamokat, illetve jogviszonyokat lehet figyelembe venni a közalkalmazotti jubileumi jutalom megállapításához szükséges jogosító idő számításánál?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottközalkalmazottak jubileumi jutalmával összefüggő munkajogi előírásokat a Kjt.78. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 éviközalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Bedolgozó szabadsága

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 24/1994. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a bedolgozók szabadságának kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a bedolgozó csak heti két napot dolgozik, tehát hetente többet pihen, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók? Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha egy bedolgozó jogviszonyának megszűnésekor, öt munkanap megmaradt szabadság esetén minimum 23 400 forint/5 nap összeget fizet?
Részlet a válaszából: […]  A bedolgozói jogviszonyról a kérdésben is hivatkozott24/1994. Korm. rendelet rendelkezik. Fontos tudni, hogy a bedolgozói jogviszonynem munkaviszony, annak ellenére, hogy az említett rendelet számos, ajogviszony tartalmát érintő kérdéskört a munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Nyugdíjba vonult munkavállaló részére adott jutalom

Kérdés: Adhat-e utólag bérjutalmat a munkáltató egy volt munkavállalójának, aki 2011. évben nyugdíjba vonult? Amennyiben igen, milyen járulékvonzata van a kifizetésnek, illetve hogyan kell a NAV-nak az adatszolgáltatást teljesíteni?
Részlet a válaszából: […]  Semmi akadálya a bérjutalom kifizetésének egy volt dolgozórészére. A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése kifejezetten az ilyen esetekrevonatkozóan ad a járulékfizetés tekintetében eligazítást. E szerint ajárulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése

Kérdés: Elveszíti-e a felmentési időre járó bért és a végkielégítést az a közalkalmazotti jogviszonyban álló óvónő, akinek megszűnik az állása, és ezután nem közalkalmazottként kíván elhelyezkedni (pl. egyházi óvodában), vagy saját vállalkozásba kezd?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. 37 § (12) bekezdése értelmében a közalkalmazott akkornem jogosult a felmentési időből még hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre,illetve nem jogosult végkielégítésre, hogy ha a munkavégzési kötelezettségalóli mentesítés ideje alatt bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Volt dolgozó részére fizetett jutalom közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia a kifizetőnek abban az esetben, ha jutalmat szeretne fizetni egy volt dolgozójának, aki betöltötte a 100. életévét?
Részlet a válaszából: […]  Tekintve, hogy az említett "jutalom" nyilvánvalóan már nem avolt dolgozó munkaviszonyára tekintettel történik, a juttatást – biztosításikötelezettség hiányában – járulék nem terheli, társadalombiztosításikötelezettségként a kifizetőnek 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Táppénz határozott idejű munkaszerződés lejárta után

Kérdés: Meddig jár táppénz annak a munkavállalónak, akinek a határozott munkaidejű szerződése 2011. augusztus 31-ével lejárt, azonban előtte az orvos keresőképtelen állományba vette?
Részlet a válaszából: […] 2011. július 1-jéig táppénzre nemcsak az volt jogosult, akia biztosításának a fennállása alatt vált keresőképtelenné, hanem az is, aki abiztosítása megszűnését követő első, második vagy harmadik napon lett keresőképtelen,és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályos nyugdíjszabályok szerint az első háromesetben a nyugdíjak megállapítása azonos módon történik, feltéve hogy mindháromesetben ugyanolyan ellátás kerül megállapításra. Gondolunk itt arra, ha például2012-ben a három szóban forgó nő közül csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
1
29
30
31
48