3145 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Figyelembe vehető-e egy közalkalmazottként dolgozó alkalmazott jubileumi jutalmának számításához a Magyar Néphadsereg Társadalmi Klubnál eltöltött idő, ahol gazdasági vezetőként dolgozott?

Kérdés: Mikor kérheti az előrehozott öregségi nyugdíjat, és jogosult-e nyugdíjkedvezményre az az 1949. április 24-én született személy, aki 2006-ban 39 év munkaviszonnyal fog rendelkezni, és egy cikluson át főállású polgármester volt?

Kérdés: Hogyan szerezhet tudomást a biztosított arról, hogy a foglalkoztatója a tőle levont járulékokat befizette-e vagy nem? Érheti-e hátrány a nemfizetés miatt a biztosítottat? Mi történik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj nemfizetése esetén?

Kérdés: Jogosult-e egy cég a 2005. április 1-jétől ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott pályakezdő diplomás fiatalember után fizetett tb-járulék 50 százalékának visszaigénylésére abban az esetben, ha az érintett október 16-án egyik napról a másikra kilépett és külföldre távozott? A dolgozó havi munkabére a minimálbérrel egyező összegű volt.

Kérdés: Mikor járt volna a 25 éves jubileumi jutalom, illetve ha elmaradt a kifizetése, akkor pótolható-e annak a férfinak az esetében, aki 1987. december 17. óta közalkalmazottként dolgozik egy budapesti gimnáziumnál, előtte közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél? Jogosult lesz-e a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a dolgozót, aki 1977. április 11-én született, 2003. június 18-án szült, 2003. november 19-étől 2005. június 18-áig GYED-en volt, 2005. június 19-étől GYES-ben részesül, és 2005. szeptember 30-án – a GYES ideje alatt – szeretné munkaviszonyát megszüntetni? Amunkavállalónak 2003. évről 10 nap szabadsága maradt.

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Meg kell-e évente állapítani a gyermekgondozási díj összegét, illetve van-e az ellátásnak minimumösszege?

Kérdés: Jogosult-e taj-kártyára a munkavállalási engedély és munkavállalási vízum alapján Magyarországon munkát végző biztosított felesége és gyermeke?

Kérdés: Módosíthatja-e méltányosságból a táppénz alapjául szolgáló irányadó időszakot a MEP vagy arra jogosult egyéb szerv?