Találati lista:
1381. cikk / 3155 Rokkantsági járadék árvaellátás mellett
Kérdés: Helyesen járt el egy megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, amikor elutasította egy árvaellátásban részesülő személy rokkantsági járadékra irányuló kérelmét? Több szakmai fórumon is az az álláspont olvasható, hogy mivel az árvaellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, nem zárja ki a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.
1382. cikk / 3155 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
1383. cikk / 3155 GYED után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?
1384. cikk / 3155 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.
1385. cikk / 3155 GYED extrában részesülő édesapa GYÁP-jogosultsága
Kérdés: Igénybe veheti a GYED extra ellátásban részesülő édesapa a GYÁP-ot a kétéves gyermeke után, abban az esetben, ha a gyermek édesanyja is dolgozik?
1386. cikk / 3155 Családi kedvezmény és első házasok kedvezménye
Kérdés: Milyen feltételekkel lesz jogosult az apa a családi kedvezményre, illetve mennyi ideig jár együttesen az első házasok és a családi kedvezmény abban az esetben, ha a várandósság 91. napja 2016. március 20., a házasságkötés ideje pedig 2016. június 25.?
1387. cikk / 3155 Bérelszámolás
Kérdés: Amennyiben a munkavállalónak átadott bérelszámoláson a biztosítás szünetelése napjainak száma megegyezik a táppénzes napok számával, az azt jelenti, hogy a munkáltató kijelentette a munkavállalót a keresőképtelenség időszakára? A munkavállaló kérésére a munkáltató azt válaszolta, hogy ez a táppénzes időszak, de a munkavállalónak kétségei vannak.
1388. cikk / 3155 Elmaradt munkabér és kamatai
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
1389. cikk / 3155 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
1390. cikk / 3155 Szolgálati idő öröklődése
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon az elhunyt fia által megszerzett 3 éves szolgálati időre az édesanya, aki jelenleg közel 32 éves munkaviszonnyal rendelkezik, de a fia halála óta egészsége olyan mértékig megromlott, hogy nem tud dolgozni, ezért előreláthatólag saját erőből nem lesz képes több szolgálati időt szerezni? Az elhunyt gyermek 25 éves volt.
