Összes cikk:
1. cikk / 6 Szabadság elszámolása munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: Mi az eljárás ebben az esetben, ha egy főfoglalkozású munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de a tárgyévben még egyáltalán nem vett ki szabadságot? ?
2. cikk / 6 Betegszabadság időszakára eső munkaszüneti nap
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki az orvosi igazolás szerint 2019. március 4-től március 29-ig keresőképtelen állományban volt? Beleszámít a betegszabadság tartamába a március 15-ei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a bérelszámoló program március 4-től 25-ig betegszabadságot, március 26-tól 29-ig pedig táppénzt?
3. cikk / 6 Táppénz módosítása
Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?
4. cikk / 6 Bérelszámolás
Kérdés: Amennyiben a munkavállalónak átadott bérelszámoláson a biztosítás szünetelése napjainak száma megegyezik a táppénzes napok számával, az azt jelenti, hogy a munkáltató kijelentette a munkavállalót a keresőképtelenség időszakára? A munkavállaló kérésére a munkáltató azt válaszolta, hogy ez a táppénzes időszak, de a munkavállalónak kétségei vannak.
5. cikk / 6 Táppénz utólagos elszámolása
Kérdés: Helyesen jár el a bérelszámoló a 2016. január 1-jétől bevezetett sommás eljárás rendje alapján az alábbi esetben? A bérelszámolás sajnos nem mindig időben kapja meg a hiányzásokra vonatkozó információkat, így a keresőképtelenségeket sem, ezért sok esetben a munkavállaló ugyan keresőképtelen, de tájékoztatás hiányában arra az időszakra a teljes bérét megkapja. Az orvosi igazolásokat ezekben az esetekben a bérutalást követően adják le, illetve juttatják el a bérszámfejtő felé. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket a pár napos keresőképtelenségekre járó ellátásokat a következő hó végén számolják el, hivatkozva az Eb-tv.-re, mely szerint ellátás arra az időszakra nem jár, amikor a biztosított a teljes keresetét megkapta?
6. cikk / 6 Járulékalapot képező jövedelem bejelentése
Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
