Jutalom figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető a 2016. december hónapban kifizetett jutalom a dolgozó 2017. szeptember 5-től járó táppénzének alapjául abban az esetben, ha a 2016. október 12-től 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a dolgozó az előző betegsége miatt 2016. október 17-től 2017. június 6-ig táppénzen volt, azaz a jutalom kifizetésekor sem dolgozott? A kifizető a jutalom után minden közterhet rendben megfizetett.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása előtt nézzük meg az irányadó időszak fogalmát.Irányadó időszak alatt folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjától, vagy a fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Ellátások két gyermek után

Kérdés: Igényelheti a hamarosan születő második gyermek után a GYES-t az az édesanya, akinek az első gyermeke beteg, és még nem töltötte be a harmadik életévét?
Részlet a válaszából: […] ...a kiemelt ápolási díjnak vagy az emelt összegű ápolási díjnak az összegét. A?jogszabály szintén kivételként tekint a GYES-re való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásra, az átmeneti bányászjáradékra, a nem ugyanazon gyermek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Lakhatási támogatás I.

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.A munkavállalónak nyilatkozatot kell tennie a munkáltatója részére a jogosultsági feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről, ami azt jelenti, hogy a munkáltató a munkavállaló nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie a havi 25 000 forint összegű tételes adót, de nem biztosított, és semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem szerez jogosultságot, tb-ellátási alapja nincs. Ebből következően a rokkantsági ellátásra vonatkozó kereseti korlát (ami azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy egyéni vállalkozása

Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást egy heti 10 órás munkaviszonyban álló, rehabilitációs ellátásban részesülő személy anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...a rá vonatkozó kereseti korlátot, tehát amennyiben ezenkívül a munkaviszonyában még járulékalapot szerez, elveszíti az ellátásra való jogosultságát.Ennek elkerülésére viszont annak nincs akadálya, hogy egyéni vállalkozásában a kisadózást válassza. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] ...a tavalyi őstermelői bevétel alapján kell meghatározni. Ha ez nem haladta meg a 8 millió forintot (ami az álláskeresési járadékra való jogosultság miatt valószínű), akkor a negyedéves járulék alapja e bevétel 20 százalékának a negyedrésze, amely után 10 + 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

1956-ban született nő

Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugdíjra egy 1956-ban született nő, aki 22 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 8 évet korkedvezményes munkakörben töltött, és 10 évig rokkantsági nyugdíjban részesült? Szolgálati időnek minősülnek a rokkantnyugdíjas évek?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől megszűnt a korkedvezményes öregségi nyugdíjazás lehetősége. A korkedvezmény alapján korhatár előtti ellátásra szerezhető jogosultság. A korkedvezmény figyelembevételével a korhatár előtti ellátásra az az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címke:

Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Arányosítható a gyermek után járó pótszabadság a GYED-ről visszatérő édesanya esetében abban az esetben, ha a gyermek november hónapban született, azaz a gyermek születése évében megilleti mind a két nap, vagy csak 1 napra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (3) bekezdés]. A munkavállaló részére, ha a munkaviszonya év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Táppénzjogosultság

Kérdés: Hány nap táppénzre lesz jogosult a 2010-től munkaviszonyban álló biztosított, aki a 15 naptári napos betegszabadság kimerítését követően 2016. május 12-től 2017. május 11-ig táppénzen volt, 2017. május 12-től augusztus 4-ig a szabadságát töltötte, és 2017. augusztus 7-től ismét keresőképtelen? A táppénzellátás naptári napi alapja 180 naptári napi jövedelem (2015. szeptember 3-tól 2016. február 29-ig) alapján 6750 forint volt. Az előző ellátás alapja, a szerződés szerinti jövedelem, a 152 vagy a 120 napi kereset lesz az ellátás alapja, illetve alkalmazható-e a kedvezményszabály ebben az esetben, tekintettel arra, hogy az előző ellátási alap kedvezőbb a tényleges jövedelem figyelembevételével számított alapnál? A dolgozó jelenlegi szerződés szerinti besorolási bére 230 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] ...napját közvetlenül megelőző egy éven belül 2016. augusztus 7-től 2017. augusztus 6-ig 278 napra már részesült táppénzben, ezért a jogosultsága első napjától, 2017. augusztus 26-tól (365-278) 87 napra, azaz 2017. november 20-ig jogosult táppénzre. A dolgozó kimerítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címke:
1
120
121
122
316