505 talált cikk a járulékalapot képező jövedelem kifejezésre

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.

Kérdés: Valóban kell-e közterheket fizetni a felszolgálónak a kapott borravaló után?

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?

Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?

Kérdés: Foglalkoztathatja-e nappali tagozaton tanuló gyermekét egy bt. beltagja 17 000 forint megbízási díj ellenében, vagy csak segítő családtagként alkalmazhatja? A gyermek iskolai tanulmányai mellett diákmunkát is végez.

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.

Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a minimumjárulékot annak a társas vállalkozónak, aki többes jogviszonyúnak minősül, mert egy másik társaságban is tag?

Kérdés: Hogyan kell nyugdíjjárulékot vonni a 2005. év elején fizetendő – 2004. évre vonatkozó – jutalomból, amit egy olyan dolgozónak adnak, aki 2004 novemberétől betegállományban van, várhatóan 2005 elején fog szülni, azt követően GYÁS-on lesz, és szándékai szerint 3 évig otthon marad a gyermekével? A nyugdíjjárulék plafonját 2004. évre vonatkozóan már a betegállományt megelőzően elérte. A múltban megtörtént, hogy egy GYED ideje alatt közös megegyezéssel kilépő dolgozó NYENYI-jének kitöltésekor a program nem fogadta el a "0"-t.