1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított, akinek napi 8 órás köztisztviselői jogviszonya 2008. október 1-jén kezdődött, és jelenleg is fennáll, időközben azonban kiderült, hogy van egy napi 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya is, amely 2001-től 2009. szeptember 30-ig tart, és 2009 júniusában szülni fog? Amennyiben köztisztviselőként nem kaphat pénzbeli ellátást, akkor a levont pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vissza kell-e részére fizetnie a munkáltatónak? Mindkét munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: Le kell-e vonni a munkavállalói járulékot a megbízási szerződés alapján kifizetett díjból?

Kérdés: Fizetheti-e a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap figyelembevételével a közterheket az egyház abban az esetben, ha az alkalmazásában álló főállású egyházi személy részére jövedelmet nem fizetnek, csak tartási kötelezettségből adódó juttatást (lakhatás, ellátás) kap? A munkaszerződésben meghatározott havi juttatás értéke nem éri el a minimálbért, a Tbj-tv. 4. § k) 2. szerint a munkaszerződés szerinti személyi alapbért vagy díjat kellene figyelembe venni, mivel jövedelemmel nem rendelkezik.

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?

Kérdés: Kérheti-e a félszázalékos nyugdíjemelést az a 2008. április 27. óta nyugdíjas személy, aki a nyugdíj folyósítása mellett folyamatosan dolgozott először napi 4, majd az idei évtől 8 órában? A munkavállaló 2009. június 30-án kilép a munkahelyéről, és nem kíván újabb munkaviszonyt létesíteni. Megállapítható-e a nyugdíjemelés a 2008. július 1-jétől 2009. június 30-ig elért kereset alapján?

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy kft.-nek az ügyvezetői teendőket nulla forint összegű megbízási díj ellenében ellátó tag után? A tag nem áll máshol munkaviszonyban, fizeti maga után a havi 4500 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot.

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?

Kérdés: Beleszámít-e egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott rokkantnyugdíjas kereseti korlátjába a havi 15 000 forint összegű megbízási díj, amelyből kizárólag személyijövedelemadó-előleget vonnak le?