1179 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Keletkezik társas vállalkozói jogviszonya egy kft. ügyvezetőjének, aki egy másik cégnél heti 30 órás munkaviszonyban áll, ahol a jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét? Elegendő ez a magas jövedelem ahhoz, hogy ügyvezetőként mentesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Hogyan történhet egy egyházi intézmény fenntartásában működő óvodában a hitoktatást tartó lelkész foglalkoztatása? Milyen járulékvonzata lesz ennek a foglalkoztatásnak, illetve alkalmazható ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad?

Kérdés: Terheli önrevíziós kötelezettség a kifizetőt abban az esetben, ha egy adószámos magánszemély festőtől a bruttó összeget tartalmazó számla ellenében megvásárolta az általa festett képeket, majd a művész utólag jelezte egy nyilatkozattal, hogy kéri az szja levonását és a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Helyesbíteni kell a számlát ebben az esetben? Vissza kell fizetnie a művésznek az szja összegét? Meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a várandós egyéni vállalkozónak, aki jelenleg szünetelteti tevékenységét, mert tartósan beteg gyermekére tekintettel GYES-t kap, és a szülésének várható időpontja 2014. március hó? A gyermek tartós betegsége novembertől már nem áll fenn. Érdemes bejelenteni a családi betéti társaságba annak érdekében, hogy magasabb ellátásokra legyen jogosult, vagy egyéni vállalkozóként fizesse meg a közterheket?

Kérdés: Részesülhet főállású anyasági támogatásban egy gazdasági társaság ügyvezetője abban az esetben, ha a cégnek két ügyvezetője van?

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2012. december 10-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkahelyén üzemi balesete következtében 2012. szeptember 13-tól október 29-ig baleseti táppénzben részesült, majd 2013. március 14-től a korábbi üzemi balesete következtében ismét keresőképtelen volt 2013. március 31-ig, és 2013. október 28-tól ugyanazon balesetből kifolyólag ismételten keresőképtelenné vált? A dolgozó a baleseti táppénzre jogosultsága megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből kifolyólag lett ismét keresőképtelen, baleseti táppénzének összege – mivel nem abban a jogviszonyában lett keresőképtelen, ahol az üzemi baleset érte – lényegesen kevesebb volt.

Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy evaalany betéti társaság kültagja után abban az esetben, ha más gazdasági társaságban biztosított?

Kérdés: Milyen bejelentéseket kell tennie, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki 2008 óta egy családi gazdaság tagja, a bevétele 8 millió forint felett van, 2010-től felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, és egyéni vállalkozóvá válik?