Találati lista:
21. cikk / 154 GYED alapja
Kérdés: Valóban a korábban folyósított GYED-ellátás 9182 forint összegű napi alapjának figyelembevételével kellett volna megállapítani a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 14-től jelenleg is a munkáltató alkalmazásában áll, és veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban volt 2016. április 20-tól 2016. november 6-ig? A munkavállaló 2007. október 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig GYED-ben részesült, azaz a 2015. január 1-jétől 2016. január 31-ig tartó irányadó időszak alatt keresettel nem rendelkezett, a szerződés szerinti jövedelme havi 230 000 forint volt. A kifizetőhely a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével állapította meg a táppénz alapját, napi 7666,67 forint összegben. Egy utólagos ellenőrzés megállapítása szerint azonban ez az összeg helytelen, és pótkiutalásra kötelezte a kifizetőt.
22. cikk / 154 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
23. cikk / 154 Ellátások alapja második gyermek születésekor
Kérdés: Mi a táppénz alapja 2018-ban annak a kismamának, aki 2013-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2016. május 2-től 2016. augusztus 2-ig táppénzt, 2016. augusztus 3-tól 2017. január 17-ig CSED-et, 2017. január 18-tól 2018. augusztus 2-ig GYED-et kapott, 2018. augusztus 3-tól GYES-en van, és második gyermeke születéséig (ami 2018 novemberére várható) táppénzen lesz? A munkavállaló besorolási bére 160 000 forint/hó, a táppénz napi átlaga pedig 5247,30 forint volt. Szülés után mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja?
24. cikk / 154 Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
25. cikk / 154 Szabadság idejére járó díjazás
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szabadság idejére járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkáltató a munkabért idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg oly módon, hogy a havi bruttó 200 000 forint alapbéren felül jutalékot is fizet, amely a tervek alapján meghatározott forgalmi jutalékból, valamint adminisztrációs jutalékból áll? A forgalmi jutalékot a cég valamennyi üzletkötője összesített teljesítménye alapján állapítják meg. A munkaszerződésben csak az alapbérről rendelkeznek, a teljesítménykövetelményeket külön melléklet tartalmazza. Megkaphatja teljes összegben az adott hónapra járó jutalékot a munkavállaló abban az esetben, ha elmegy 5 nap szabadságra, vagy arányosítani kell a számára járó összeget?
26. cikk / 154 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
27. cikk / 154 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
28. cikk / 154 Pénzbeli ellátások összege munkáltató jogutódlással történő átalakulása esetén
Kérdés: Befolyásolja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a munkáltató jogutódlással történő átalakulása?
29. cikk / 154 CSED összegének módosítása utólag kifizetett jövedelem esetén
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor nem módosította a dolgozó 2016. június 28-tól megállapított csecsemőgondozási díjának napi összegét annak ellenére, hogy a bíróság 933?453 forint összegű elmaradt jövedelmet ítélt meg számára a 2014. március 2-től 2016. december 12-ig terjedő időszakra, és a dolgozó kérte az ellátás összegének javítását? A bíróság ítélete alapján az elmaradt jövedelmet, illetve annak késedelmi kamatát a munkáltató 2017. szeptember 15-én egy összegben számfejtette és utalta a dolgozó részére.
30. cikk / 154 Jutalom figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető a 2016. december hónapban kifizetett jutalom a dolgozó 2017. szeptember 5-től járó táppénzének alapjául abban az esetben, ha a 2016. október 12-től 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a dolgozó az előző betegsége miatt 2016. október 17-től 2017. június 6-ig táppénzen volt, azaz a jutalom kifizetésekor sem dolgozott? A kifizető a jutalom után minden közterhet rendben megfizetett.
