154 talált cikk az irányadó időszak kifejezésre

Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha teljesítménybért is szerepeltet a munkavállaló bérelszámolási lapján annak ellenére, hogy a dolgozónak nincs tudomása arról, hogy teljesítménybérben is megállapodtak? A bérelem összege minden hónapban eltérő, de az elszámolásból nem állapítható meg, hogy mi alapján történt a teljesítmény elszámolása.

Kérdés: Új jogviszony létesítése esetén valóban kötelezhető a végkielégítésben részesülő kormánytisztviselő a végkielégítés meghatározott részének visszafizetésére az azt kifizető korábbi foglalkoztató részére? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja a visszafizetésre kerülő végkielégítés összegét a megszüntetett, végkielégítésre jogosító foglalkoztatás és az új jogviszony létrejötte közötti időtartam? Miként érvényesül a korlátozó rendelkezés a veszélyhelyzeti szabályozásban?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.

Kérdés: Hány nap szabadságra lesz jogosult az édesanya, akinek 2020. május 27-én lejár a GYES-e, ha május 28-án visszamegy dolgozni? A munkavállaló 1981-ben született, 2011. szeptember 1-jétől, első gyermeke születése óta van otthon, és azóta CSED-ben, GYED-ben, illetve GYES-ben részesül, és 2011-ben nem vett ki szabadságot.

Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előző – öt évig tartó – munkaviszonya 2018. december 31-én szűnt meg, első gyermeke után 2019. február 11-ig GYES-ben részesült, második gyermekét 2019. július végére várja, és 2019. május 3-tól veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen? Amennyiben jogosult az ellátásokra, mi lesz az alap, illetve alkalmazható ebben az esetben a kedvezményszabály?

Kérdés: Milyen ellátásokat vehet igénybe a várhatóan 2019. április 25-én születendő második gyermeke után az az édesanya, akinek jelenlegi munkaviszonya 2017. március 1-jétől áll fenn, 2017 szeptemberétől táppénzen volt, 2017. november 28-án megszületett az első gyermeke, aki után 2018. május 15-ig CSED-ben részesül, és azóta GYED-en van? Az anya előző munkaviszonya 2016. december 31-én szűnt meg, jelenlegi szerződés szerinti munkabére 160?000 forint/hó, a GYED összege pedig 84?000 forint. Igénybe veheti egyszerre a két gyermek után járó ellátásokat, vagy le kell mondania az egyikről? Jogosult lehet magasabb összegű ellátásra a második gyermek után abban az esetben, ha a szülésig új munkaviszonyt létesít, magasabb havi munkabér ellenében?