Találati lista:
881. cikk / 1272 Szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen kötelező bizonylatok szükségesek a folyamatos munkaviszony beszámításához? Elfogadható-e a tb-kiskönyvben bejegyzett, pecsételt munkahely önmagában, ha a dolgozó elvesztette a munkáltatói igazolását, vagy mindenképpen szükséges más irattal is alátámasztani a jogviszonyt? Melyik rendelet, törvény lehet az irányadó?
882. cikk / 1272 Árvaellátás nyári szünet ideje alatt
Kérdés: Kaphatja-e a nyári szünetben is az árvaellátást az arra jogosult gyermek, vagy megszüntetik, és szeptembertől folyósítják újra?
883. cikk / 1272 Kiküldetés igazolásának szabályai
Kérdés: Milyen szabályokat kell alkalmaznia annak a cégnek, amely 2010. július hónaptól Hollandiában létesített telephelyére küldi a dolgozók egy részét munkavégzésre, melynek időtartama előreláthatólag fél, illetőleg egy év lesz? A cég értesülései szerint megváltoztak a kiküldetés igazolásának szabályai, és szeretnék, ha a dolgozóik kiküldetését a hollandiai hatóságok is elfogadnák.
884. cikk / 1272 GYES-jogosultság időtartama
Kérdés: Valóban csak kétéves korig jár a gyermekgondozási segély?
885. cikk / 1272 Munkáltatói igazolások kiadása
Kérdés: Hány napon belül kell kiadnia a volt munkáltatónak a munkáltatói igazolásokat?
886. cikk / 1272 Egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó munkajogi szabályok
Kérdés: Ki kell-e állítani a jövedelemigazolást és a tb-kiskönyvet, és ha igen, milyen időközönként egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére? Jogosult-e az arányosan járó szabadságra az az alkalmi munkavállaló, aki egy hónapban 2x5 napot dolgozik? Figyelembe vehető-e az adójóváírás ezeknek a munkavállalóknak az esetében?
887. cikk / 1272 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
888. cikk / 1272 Kft. tagjának osztaléka
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
889. cikk / 1272 Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése
Kérdés: Adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
890. cikk / 1272 Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása
Kérdés: Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
