763 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Milyen adózási és járulékfizetési kötelezettség terheli a 4-6 hetes magyarországi szakmai gyakorlaton lévő francia vagy német egyetemi hallgatókat? A szakmai gyakorlat 2006 nyarán valósulna meg. Van-e bejelentési kötelezettség velük kapcsolatban? Mennyiben befolyásolja helyzetüket a két országgal fennálló kettős adóztatást elkerülő egyezmény?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?

Kérdés: Hova fordulhat a biztosított, ha nem ért egyet a kifizetőhely által megállapított táppénzalappal?

Kérdés: Köthet-e megbízási szerződést egy társasház a gondnoki teendőket ellátó magánszeméllyel, aki rendelkezik 36 órás munkaviszonynyal? Átminősíthetik-e utólag egy ellenőrzés kapcsán ezt munkaviszonnyá?

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre az a kismama, aki 2005. év tavaszán fejezete be főiskolai tanulmányait, szeptember 1-jétől egy társas vállalkozásban segítő családtagként tevékenykedik és előreláthatóan december hónapban szül? A kismama 2003-ban és 2004-ben diákszövetkezet tagjaként dolgozott és jövedelemre tett szert.

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?

Kérdés: Milyen nyilvántartásokat kell vezetnie annak a felszolgálónak, aki növelni kívánja a nyugdíj alapját, és ezért a borravaló után szeretné a 15 százalékot megfizetni? Mikor és hogyan kell a járulékokat befizetnie?

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: A START-kártya kiváltásának szempontjából pályakezdőnek minősül-e az az egyetemet végzett személy, aki az egyetem alatt időnként munkaviszonyban dolgozott?

Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?