752 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Van-e valamilyen kötelező előírás a társadalombiztosítási kifizetőhely által foglalkoztatott belső ellenőr végzettségével kapcsolatban, vagy a munkáltató eldöntheti, hogy a középfokú OKJ-s végzettséggel és többéves szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák közül kit szeretne ebben a munkakörben alkalmazni?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?

Kérdés: Kaphat-e családi pótlékot, illetve egyéb családi támogatást egy Magyarországon biztosított román állampolgár?

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy a nullás bevallás helyett be lehet adni egy nyilatkozatot, ami helyettesíti a bevallást?

Kérdés: Jogosult-e a gyermeke után családi pótlékra egy afgán állampolgárságú személy, aki egy menekülttáborban lakik, és oltalmazottként fogadta be a Magyar Köztársaság?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.

Kérdés: Igénybe veheti-e a nagymama a GYES-t egy tartósan beteg 6 éves gyermekre tekintettel, aki után az édesanya jelenleg is kapja az ellátást abban az esetben, ha az édesanya a második gyermekét várja, akire tekintettel igénybe kívánja venni a TGYÁS-t vagy a GYES-t?

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?