Találati lista:
421. cikk / 736 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a két társaság között a közterheket több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az alábbi esetben? Az "A" társaság alkalmazásában álló munkavállalók a "B" társaság gazdasági tevékenységi körébe tartozó munkát végeznek, de munkabérüket az alkalmazójuktól kapják. A "B" társaságnak saját munkavállalói is vannak. A két társaság tulajdonosi köre csaknem azonos.
422. cikk / 736 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
423. cikk / 736 Családi pótlékra jogosultság külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?
424. cikk / 736 "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.
425. cikk / 736 Vállalkozás GYET alatt
Kérdés: Kell-e járulékokat fizetni annak a főállású édesanyának, aki vállalkozni szeretne?
426. cikk / 736 Pedagógus jogosultsága GYES-re munkavégzés esetén
Kérdés: Jogosult lesz az ikergyermekek után dupla GYES-re, illetve érdemes fellebbeznie a visszafizetésre kötelező határozat ellen annak a tanárnak, akinek a gyermekei 3 és fél évesek, és 2012. szeptember 1-jétől heti 20 órát tanít, ami a kötelező óraszám 90 százaléka, ezért a munkaszerződésében heti 36 órás, részmunkaidős határozatlan idejű munkaviszony szerepel? Miután az édesanya részére folyósították a szeptember hónapra járó dupla ellátást, kapott egy határozatot, hogy az egyiket fizesse vissza, mert nem jogosult rá, annak ellenére, hogy korábban azt a felvilágosítást kapta, hogy pedagógusok esetében nem veszik figyelembe a 30 órás limitet, a lényeg, hogy részmunkaidőről szóljon a szerződés.
427. cikk / 736 GYET-jogosultság élettársi kapcsolat esetén
Kérdés: Miért utasították el a főállású anyaság iránti igényét annak az anyának, aki élettársával közösen négy gyermeket nevel, akik közül kettő az ő gyermeke, kettő pedig az élettársáé?
428. cikk / 736 Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete
Kérdés: Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági ellátásban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?
429. cikk / 736 Kedvezmények GYES-ről visszatérő munkavállaló után
Kérdés: Milyen kedvezmények érvényesíthetők 2012-ben a GYES-ről visszatérő munkavállaló után?
430. cikk / 736 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Jogosult lesz a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre abban az esetben, ha egy 2012. május hónaptól korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalóját tovább foglalkoztatja, de a bérét nem emelte meg, sőt a korhatár előtti ellátás megállapítása után csökkentette? A többi munkavállaló esetében megtörtént a béremelés.
