Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 6.
Kapcsolódó címkék:    

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Cst. alapján járó gyermeknevelési támogatás folyósításának tartama valóban nem minősül heti 36 órás foglalkoztatásnak, tehát e vállalkozó társadalombiztosítási jogállását tekintve főfoglalkozású, tevékenységét kezdő [Tbj-tv. 4. § ba) pontja] egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címkék:  

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó jogállása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie annak a főállású anyának, aki vasárnaponként egyéni vállalkozói tevékenysége keretében büfét üzemeltet egy piacon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Cst. szerint gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.Szintén a Cst. rendelkezik arról,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartamát a társas vállalkozó minimumjárulék-alapjának a meghatározásánál [részletes szabályait a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdése alatt találjuk] figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen, ha a vállalkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet az állásfoglalásából: […] Jogszabály nem zárja ki, hiszen a megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló – amennyiben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiterjed rá a biztosítás, azaz az e tevékenységéből származó járulék alapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pont] eléri...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Gyermekkedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján megilleti-e a 7 nap szabadság azt az aktív dolgozó férjet, akinek a felesége "hivatásos anya" (három gyermekük nevelésével foglalkozik)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Cst. 23. §-a értelmében gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.A Cst. 24....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:    

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés sokrétű választ igényel. A biztosítási jogviszony megítéléséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, mely eldönti, hogy a biztosítás, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség hogyan áll fenn. Első megközelítésben azt kell tudnunk, hogy a munkát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:      

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:
1
…
32
33
34
35