Közalkalmazott fizetett szabadsága

Kérdés: Hány nap fizetett szabadság illeti meg a pedagógusállományban lévő édesanyát a GYED első évére?
Részlet a válaszából: […] ...Jelen esetben a fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya szünetel (munkát nem végez), így esetében gyakorlatilag fel sem merülhet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása.A fentiekre figyelemmel jelen esetben 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése a GYES ideje alatt

Kérdés: Az Ev-tv. 10. § (1) bekezdésével kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. Kell-e társadalombiztosítási, nyugdíjjárulékot, illetve EHO-t fizetni abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak a GYES ideje alatt – alkalmazottai útján – árbevétele keletkezik, de ő maga személyesen nem működik közre vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a GYES ideje alatt is fennáll, és a minimálbér alapján meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésben szereplő eset valóban gondot jelent a gyakorlatban. Sajnos, nincsenek szinkronban az egyéni vállalkozásról, valamint a járulék- és adófizetésről szóló jogszabályok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Az apa munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Ki fizeti a gyermek születése után az édesapa részére járó 5 nap pótszabadságot? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a pótszabadság kiadásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...– az állami költségvetés terhére történik.A munkaidő-kedvezmény idejére járó távolléti díj elszámolásának és fizetésének gyakorlati szabályait a 305/2002. Korm. rendelet tartalmazza, melyet az alábbiakban közlünk:"305/2002. (XII. 27.) Korm. rendeleta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...számolják el, akkor igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, és nem képez sem adó-, sem járulékalapot. Tehát a társaság gyakorlata helyesnek mondható, annak ellenére, hogy a tevékenységet önálló tevékenységnek is lehet tekinteni, természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...nem kell alkalmaznia az Szja-tv. osztalékjövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre, a cégautóadóra vonatkozó szabályait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az evás időszakban keletkező nyereséget a tulajdonos úgy vonhatja ki a vállalkozásából, hogy a bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Tanulmányi szerződés megszűnése

Kérdés: Egy munkaviszonyban álló alkalmazott tanulmányi szerződést köt cégével. A cég az iskolában eltöltött időszakra távolléti díjat számfejt a dolgozónak. A munkavállaló a szerződésben kikötött időn belül szeretne munkahelyet változtatni, felbontják a tanulmányi szerződést. Milyen összeget köteles a munkavállaló visszafizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. Az irányadó bírói gyakorlat értelmében a meghatározott kikötött időben a munkaviszony-fenntartási kötelezettség feltétlen, ezért munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató tartós üzemzavar esetén állásidő helyett adhat-e fizetés nélküli szabadságot a dolgozóinak, ha még rendelkeznek az őket megillető törvényes fizetett szabadsággal? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...járó munkabér intézménye nem foglalkoztatási okból, hanem a munkaszervezés körülményei alapján kerül alkalmazásra. Irányadó bírói gyakorlat értelmében nem jár az állásidőre külön díjazás, ha a munkavállaló munkabérét egyébként is megkapja (pl.:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Szabadság kiadása

Kérdés: Fizetett szabadság kiadásánál mit takar a "kivételesen fontos gazdasági érdek", ami indokolhatja a szabadság átvitelét a következő évre?
Részlet a válaszából: […] ...eltelt.A "kivételesen fontos gazdasági érdek" tartalmi elemeit, jellemzőit, fogalmi ismérveit az Mt. nem határozza meg.Az irányadó bírói gyakorlat értelmében a "kivételesen fontos gazdasági érdek" fennállását mindig az adott munkáltató vonatkozásában, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti.A tagok személyes közreműködésének megszüntetésével kapcsolatosan a gyakorlatban a megszűnés időpontját a valós tevékenységgel vagy a társasági szerződésben rögzített adatokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Izraeli-magyar kettős állampolgár biztosítási jogállása

Kérdés: Helyesen jártunk-e el akkor, amikor nem fizettünk társadalombiztosítási járulékot egy izraeli-magyar tulajdonban lévő kft. munkaviszonyban álló izraeli ügyvezetője után? Az ügyvezető magyar állampolgársággal is rendelkezik, de Magyarországon évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik.
Részlet a válaszából: […] ...célszerű önellenőrzéssel bevallani és megfizetni. Tekintettel arra, hogy a külföldi személyek Magyarországon történő foglalkoztatása a gyakorlatban nagyon sok gondot okoz, az e témában megjelent APEH iránymutatást az alábbiakban szó szerint idézzük."2002/32....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
67
68
69
70