Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
Részlet a válaszából: […] Ha röviden össze akarjuk foglalni a lényeget, aztmondhatjuk: az ügyvezető megteheti, hogy valamilyen ismérvek alapján adolgozóknak eltérő nagyságú adómentes természetbeni juttatást ad, de azt nemteheti meg, hogy az egyes dolgozói juttatás nagysága munkateljesítménytőlfüggjön....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatókötelezettségévé tette az egyéni járulékok megállapítása, levonása és bevallásamellett azok megfizetését is. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogyamennyiben az utólagos adóellenőrzés azt állapította meg, hogy a foglalkoztatóa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Szabadságengedély

Kérdés: Szükséges-e szabadságengedély kitöltése abban az esetben, ha a havi bérszámfejtési lapon a szabadság éves jogosultsága, illetve az ebből felhasznált napok szerepelnek? A jelenléti íven a szabadságot is feltüntetik, ezt a munkáltatói jogok gyakorlója minden hónapban ellenjegyzi, illetve leigazolja.
Részlet a válaszából: […] ...kiadásával kapcsolatos adatokat. Anyilvántartás formáját, vezetésének módját, adattartalmát a jogalkotó nemszabályozta. Ily módon a gyakorlatban elterjedt szabadságengedély-tömbalkalmazása természetesen nem kötelező. A fent ismertetett rendszerbenmegállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Végkielégítés közös megegyezés esetén

Kérdés: Jogosult lesz-e végkielégítésre a munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltatója meg akarja szüntetni a munkaviszonyát, de a közös megegyezést szorgalmazza? A munkavállaló munkaviszonya meghaladta a 3 évet.
Részlet a válaszából: […] ...amegtámadás joga nem gyakorolható. A közös megegyezéssel való megszüntetésrőlszóló megállapodást azonban a munkavállaló a bírói gyakorlat alapján nemtámadhatja meg sikeresen – jogellenes fenyegetésre hivatkozva – csak azért,mert a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje

Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
Részlet a válaszából: […] ...általában nem kell munkátvégeznie, és az emiatt kiesett munkaidőre őt távolléti díj illeti meg.Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a havidíjasnakáltalában nincs munkaidő-kiesése, ezért őt külön díjazás munkaidő-kiesés címénnem illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Oklevéllel nem rendelkező, államvizsgát tett fiatal minősítése

Kérdés: Felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek minősül-e az a sikeres államvizsgát tett fiatal, aki középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában még nem kapta meg a főiskolai diplomáját?
Részlet a válaszából: […] ...a felsőoktatásban folytatott tanulmányokelvégzését, a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények és az előírtszakmai gyakorlat – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunkaelkészítése kivételével – teljesítését, továbbá az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.
Kapcsolódó címke:

Főiskolai hallgató minősítése

Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e és jogosult lesz-e a Start kártya kiváltására az a főiskolai hallgató, akit egy kft. hat hétnél tovább alkalmazott, és hallgatói munkaszerződés alapján úgynevezett hallgatói munkadíjat fizetett részére a minimálbér 15 százalékának megfelelően heti 10 350 forint összegben?
Részlet a válaszából: […] ...ízben létesítfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. A "hallgatói munkaszerződés" alapjánhallgatói munkadíj ellenében folytatott szakmai gyakorlatot ugyanis nem kell afoglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésénekmegítélése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája

Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
Részlet a válaszából: […] ...vagy rendkívüli munkavégzés keretében dolgozott,illetve a munkaszüneti napon hány munkaórát teljesített.Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az Mt. 125.§-ában előírt feltételeknek megfelelő munkáltatónál a munkavállaló amunkaszüneti napon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...munkadíj – keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkaadói ésmunkavállalói járuléknak is.Ki kell ugyanakkor térni a szakmai gyakorlat alattfolyósított hallgatói munkadíjra is. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.törvény 48. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk olvasónkkal, hiszen az adóhatóság ezzelellentmond saját maga a 2000/28. és 2000/134. adózási kérdésekben taglaltálláspontjának.A problémát az okozza, hogy az eljáró ellenőrvisszamenőlegesen alkalmazta az új Gt. 91. § (2) bekezdését, mely szerint nemminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
50
51
52
…
76