749 talált cikk a gyakorlat kifejezésre

Kérdés: Felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek minősül-e az a sikeres államvizsgát tett fiatal, aki középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában még nem kapta meg a főiskolai diplomáját?

Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e és jogosult lesz-e a Start kártya kiváltására az a főiskolai hallgató, akit egy kft. hat hétnél tovább alkalmazott, és hallgatói munkaszerződés alapján úgynevezett hallgatói munkadíjat fizetett részére a minimálbér 15 százalékának megfelelően heti 10 350 forint összegben?

Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.

Kérdés: Vonatkozik-e a kismamákra is a szabadság kiadásának szigorítása, azaz a szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor esedékes? Úgy értesültünk, hogy a GYED és GYES idejére járó fizetés nélküli szabadság kiadása előtt előbb az éves rendes szabadságot (szülési szabadság, ill. GYED első évére járó szabadságot) kell kiadni. Igaz ez? A gyakorlat szerint eddig a munkába állás előtt adtuk a szabadságot. Öregségi nyugdíjba vonulónak is arányosan jár-e az éves szabadsága a munkaviszonyának megszűnéséig, vagy jár neki a teljes éves szabadság, illetve vissza kell-e vonni, ha többet használt fel? Mi történik, ha a nyugdíjas mégis tovább dolgozik?

Kérdés: Figyelembe fogják-e venni szolgálati időként a kötelező szakmai gyakorlat időszakát a szakképző iskolai tanulmányokat folytató diákok esetében?

Kérdés: Felmondhat-e jogszerűen a munkáltató ez év októberében annak a munkavállalójának, aki 2009. augusztus 3-án tölti be a 60. életévét? Különösen indokolt esetnek minősül-e a munkakör, a mögöttes feladat megszűnése? Amennyiben nem lehet felmondani, a munkáltatónak kell-e kezdeményeznie a nyugdíjazást? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a korhatár elérésekor a biztosított nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? A munkavállaló egy cégcsoport egyik vállalkozásában dolgozik. Köteles-e másik munkahelyet felajánlani a munkáltató, és ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: A minimálbér 20 százalékát vagy az arányosított összeget kell-e kifizetni annak a szakmunkástanulónak, aki 2 hetes szakmai gyakorlatát tölti egy cégnél?

Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?