Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás,szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak..."A jelenlegi gyakorlat szerint, ha a kifizető az előzőekretekintettel nem tudja megállapítani az egyes biztosítottnak minősülőmagánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei

Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] ...és a foglalkoztatás teljesidőtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságosmunkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükségesszabályokat, utasításokat és információkat.Bár a fenti szabályok nem mindegyike...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság kiadása munkaidőkeretet alkalmazó foglalkoztatónál

Kérdés: A beosztás szerinti munkanapokra vagy az 5/2 munkarend szerinti munkanapokra kell elszámolni a fizetett szabadságot és a betegszabadságot annál a foglalkoztatónál, aki háromhavi munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja munkavállalóit, napi 8 órás munkaidővel? A pihenőidő a munkaidőkeret átlagában 48 óra hetente, melyet kéthetente összevontan adnak ki. A munkaidő-beosztást egy hétre előre közlik.
Részlet a válaszából: […] ...szabadság kiadása során nem a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat, hanemaz általános heti 5 napos munkarendet kell alapul venni. Ez a gyakorlatban aztjelenti, hogy a munkavállalónak egy hétre akkor is 5 nap szabadságot kellkiírni (feltéve hogy arra a hétre munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidős munkavállaló étkezési jegye

Kérdés: Jogosult-e étkezési utalványra egy négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 6000 forintos étkezési utalványt kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...meg nem haladó része; e rendelkezésalkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolaitanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint – havolt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Középiskolai tanulmányok figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Valóban el lehet-e ismertetni szolgálati időként a szakközép-iskolai tanulmányok időszakát? Hol lehet ennek utánanézni, és utólagosan elismertethető-e ez az időszak abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj kiszámításánál nem vették figyelembe ezt az időszakot annál az igénylőnél, aki 1988-ban fejezte be tanulmányait?
Részlet a válaszából: […] ...a szakközép-iskolaivégzettség szakmunkás munkakör betöltésére jogosított, és a szakközép-iskolaitanulóknak a képzés során szakmai gyakorlaton kellett részt venniük.A nyugdíj-biztosítási ellátások megállapítása során aTny-tv. rendelkezései szerint kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
Kapcsolódó címke:

Társadalombiztosítási kifizetőhelyi belső ellenőr szakképzettsége

Kérdés: Van-e valamilyen kötelező előírás a társadalombiztosítási kifizetőhely által foglalkoztatott belső ellenőr végzettségével kapcsolatban, vagy a munkáltató eldöntheti, hogy a középfokú OKJ-s végzettséggel és többéves szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák közül kit szeretne ebben a munkakörben alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...meglétét, s ezt követően a létesítési okiratot kiállítja.A törvény nem szabja meg, hogy milyen végzettséggel, szakmaitudással, illetve gyakorlattal rendelkező dolgozók munkája szükséges akifizetőhely működtetéséhez, a munkáltató dönti el, hogy kit foglalkoztat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

GYES-en lévő munkavállaló foglalkoztatási kötelezettsége

Kérdés: Vissza kell-e vennie a munkáltatónak a GYES-en lévő munkavállalót, amennyiben a GYES folyósítása mellett dolgozni kíván? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak, mert semmilyen bevételszerző tevékenységet nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...vagygondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követőena munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalókrészére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelőenmódosítani kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...eső munkaszüneti napokkal, valamint a szombatra vagy vasárnapraeső munkaszüneti napokkal is rendre egybeessenek. Ezzel ugyanis a munkáltatógyakorlatilag összességében meghosszabbíthatja a nem szombatra vagy vasárnapraeső munkaszüneti napok számával a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
Kapcsolódó címke:

Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
Részlet a válaszából: […] ...akkortérhet el, ha a tényleges jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, mertekkor a havi járulékbevallásban tett bejelentéssel (gyakorlatban a ténylegesjövedelem bevallásával) a tényleges bér után fizethet járulékot.A kérdezett esetben a kkt. tagjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.
Kapcsolódó címkék:      

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető összeget kell abiztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Ez a gyakorlatbanazt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapotképező jövedelemnek. Ha az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
1
45
46
47
74