Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőzőmunkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben valófoglalkoztatására rehabilitáció nélkül nem alkalmas, ésa) a rendszeres szociális járadék megállapításánakidőpontjábanaa) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából az a munkavállaló, akinek a munkaképesség-csökkenését 2006 szeptemberében 40 százalékban állapította meg az Országos Orvosszakértői Intézet?
Részlet a válaszából: […] ...a jelenlegi, vagy azegészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelőmás munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas,azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy– az Ftv. 23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Kölcsönzött munkaerő és a rehabilitációs járulék

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő munkáltatónál kell-e figyelembe venni a kölcsönzött állományt a rehabilitációs járulék számításánál? A kölcsönző cég a KSH szerinti állományi létszám számításánál figyelembe veszi a kölcsönzött állományt is.
Részlet a válaszából: […] ...szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szólótörvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknekfoglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1)bekezdése alapján más munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló

Kérdés: Milyen foglalkoztatási szabályok vonatkoznak a munka díjazására, valamint a munkaidőre egy állattartó telepen az egymást váltó fejőnők esetében, akik állandó időpontban, reggel és délután 4-től 8 óráig végzik tevékenységüket? Megszakítás nélküli munkarendben dolgozónak tekinthetők-e, ha a munka jellegéből adódóan vasárnap is történik munkavégzés? Jár-e nekik vasárnap 50 százalék pótlék? Hogyan alakul a pihenőnapjaik kiadása? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a munkaszüneti napon végzett munkájukért a távolléti díjat, valamint reggel 4-től 6-ig a 15 százalékos pótlékot is kifizeti a részükre?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli munkarendbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapjána pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapítottmunkaidőkeret tartama alatt – részben vagy egészében – összevontan is kiadható.Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Lesz-e alkalmi munkavállalói könyv 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegelés után a parlament elfogadta az Efo-tv.-t,de az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás még 2010. március31-ig lehetséges. Az egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 1-jétől léphatályba, ennek keretében a foglalkoztatónak nem minden esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Alkalmi munkavállaló balesete

Kérdés: Milyen összeget kell az ellátás alapjaként figyelembe venni, és mennyi időre jár az ellátás annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak, aki üzemi balesetet szenvedett, és a foglalkoztatásának időtartamára – a baleset napjára is – a foglalkoztató a közteherjegyet az AM könyv megfelelő rovatába beragasztotta? A munkavállaló napi munkabére 3000-3599 forint közé esett, a közterhek napi 900 forint összegben kerültek megfizetésre.
Részlet a válaszából: […] Az AM könyvvel foglalkoztatott alkalmi munkavállaló azegészségbiztosítási szolgáltatások közül baleseti egészségügyi szolgáltatásraés baleseti táppénzre jogosult.A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre éstáppénzfolyósításra tekintet nélkül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Ellátás üzemi baleseti táppénzjogosultság lejárta után

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a biztosított, aki üzemi balesetet szenvedett, jelenleg még baleseti táppénzben részesül, ami nemsokára megszűnik, de munkavégzésre még nem alkalmas?
Részlet a válaszából: […] ...a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében,illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásrarehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szervszakhatósági állásfoglalása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2010-től szüneteltetheti tevékenységét, ami alatt mentesül a járulékfizetés alól, és nyilván kieső időként veheti figyelembe a tevékenységére jellemző kereset megállapítása során. Fontos kérdés, hogy ennek tartama alatt foglalkoztathat-e alkalmazottat?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt is köteles teljesíteni.Ebből következően a szüneteltetés tartama alatt -megítélésünk szerint – az alkalmazottak foglalkoztatására sincs mód, legfeljebba felmentési időre járó béreket fizetheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 168. számában – 2010.02.23.)Észrevétel: A 2010. január 12-én megjelent 165. számukban a rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatásról szóló 2821-es számú válaszra szeretnék rákérdezni. 2007. december 31-ét megelőzően megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatást nyújthat. Az Art. 16. § (4) bekezdésealapján a biztosításra irányuló jogviszony létrejöttét a foglalkoztató afoglalkoztatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni az illetékes elsőfokúadóhatóság felé. A bejelentési kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.
1
113
114
115
172